Oldaltérkép | E-mail
 
 
Zenei Nap
Házi csoport
Gyülekezeti újság
2004
2003
július-augusztus
szeptember-október
november-december
május-június
április
február
március
január
2002
2009
MÁSODIK ESÉLY
2011
2012
2013
Gyorslinkek
   
Szavazás
Miért nem fontos gyülekezeteinkben a misszió?
    Nem üdvösség kérdése
    Nem értettük meg Jézus parancsát
    Még soha nem csináltuk
    Lelkileg kiskorúak vagyunk
    Magunk körül forgolódunk
 
április
   
 

Visszhang

Áldott, Aki jön

Virágvasárnapi gondolatok - „Az alázat Útja”

A szeretet időt jelent (Nagy Gabriella)


Visszhang

Első utam Ukrajnába - Kárpátalján (Bajka Edit)

Békési ifjúsági konferencia

Bemerítési ünnepély Zilahon


(Nem) Csak Gyerekeknek!

Áprilisi gyerekklub (Nagy Gabriella)


Töredékek




Áldott, Aki jön

Az Úr Jézus Jeruzsálembe való bevonulásával a vállalt küldetés utolsó szakasza kezdődött el. Küldetésében az Atya akaratát cselekszi. Az Atya dolgaiban foglalatos már 12 évesen is. Ekkor sem értik- szülei sem- de később sem értik cselekedeteit, jóllehet azok mindig a prófétákra mutatnak. Bemerítő János küldötteinek a kérdésére: „te vagy-e az eljövendő, vagy mást várjunk?” a próféciával felel: „…jelentsétek Jánosnak…, a vakok látnak, a sánták járnak, a poklosok megtisztulnak, a süketek hallanak, a halottak föltámadnak, a szegényeknek az evangélium hirdettetik.” János bizonyára megértette az üzenetet.
A Jeruzsálembe való bevonulása is a próféciára mutat. Zak. 9:9. Jött szamárháton, királyként. Jött, ahogy a néphit várta a Messiást; az Olajfák hegyéről kell jönnie.
Jött alázatosan, hatalommal. A szamár az alázat jele, a ráterített felső ruha királyi jelkép (II Kir. 9:13). A fogadtatás Jeruzsálemben ugyancsak királynak kijáró. Jóllehet itt is sokan nem értik e kettőt együtt: szamár és király, alázat és hatalom. De Ő nem egy a sok ál messiások közül, hanem Ő a Messiás, Neki szól a fogadtatás. Ő tudja és érti ezt. Ki tudja még?
Hangzanak az üdvözlő kiáltások az öröm ujjongásban: Hozsánna = üdv, ez segélykérés is, segíts hát.
Áldott, ki jő az Úrnak nevében, Hozsánna a magasságban. A felsőruhák az útra terítve = a feltétlen hódolat jele.
Kicsoda ez? Kérdi az ismeretlen, az idegen, a külső szemlélő, az ellenség. Felel a sokaság: Ez Jézus! A Názáretből való próféta!
Ma van-e aki tudja, vállalja, hirdeti Őt?! Próféta, Szabadító, az Isten Fia, az én Megváltóm!
Ő király akar lenni, de nem földi hatalommal. A király itt van. Ő jött alázatosan. Mondd: Hozsánna, (üdv, segíts). Jeruzsálembe a templomot megtisztítani jött, s korbácsot font. A templom tisztítása is a próféciára mutat. Zsolt. 69:10a.
Ő jön most is, tisztít, ( vérével) rendet teremt, üdvbizonyosságot ad. Vesd le a felsőt, a külsőt, Ő újat ad, fehéret, fogadd el Őt, az üdvözítőt. Most még tisztítani, rendet teremteni jön, de egyszer majd azért, hogy övéit magával vigye.
„Testvér te is köztük leszel?”




Virágvasárnapi gondolatok „Az alázat Útja”

Az Úr meghallgatta imánkat, amiért a gyülekezet és külön-külön is Ő elé hoztuk a gyerekklubot. 23 gyerekből most 10 gyerek az idén első alkalommal volt jelen, és 2 anyuka is volt akik végig velünk énekeltek és már amikor vége lett még nem mentek volna haza. A Virágvasárnapi igékkel foglalkoztunk, a koreográfiás énekek után pedig alkalom adódott arra, hogy a megértett igét előadják a saját elképzelésük szerint. Meglepő volt a kreativitásuk, legtöbb fiú a szamár vagy a gazda szerepét vállalta volna. Érezni lehetett az Úr jelenlétét. Megköszönjük a testvérek segítségét, mind az ima mind az anyagi oldalt, és további segítséget kérünk akiket az Úr lelke indít, imádkozzanak a következő gyerekklubokért.
Az igéből pár gondolat foglalkoztatott- szeretném megosztani a testvérekkel, remélve épülésünket szolgálja. Alapige a Mik.11: 1-11.
A virágvasárnap érthetőbbé válik, ha minél többet megél az ember… Ez ünnepet az evangélium több helyen is megemlíti kisebb eltérésekkel. A lényege ugyanaz.
Nem tudni ki lehetett az a két tanítvány, akiket Jézus elküldött a szamárcsikóért? És vajon ők vitték- e vissza? Volt-e bennük annyi alázat, hogy ott hagyják a Mestert az új hódoló sereggel a templomnál csak azért, hogy visszavigyék a kölcsön kapott szamarat? (MK.11:3- új fordítás szerint.)
Ebben a történetben az alázat ragadta meg a figyelmem - ALÁZAT- A „Bibliai nevek és fogalmak” c. könyvben az alázatnak ez a magyarázata: büszkeségtől mentesség, szelídség, szerénység; tudatában lenni saját korlátainknak; Isten a keresztényeknek alázatosságot parancsol. A következő igéket adja mellé: Fil. 2: 3-4; Róm. 12: 10; I Kor. 13: 4-6; I Pét. 5: 5-6.
Az alázat a Gal. 5: 22-ben nincs a lelki gyümölcsök között, de a szelídség igen. Jézus Krisztusnak alázat kellett ráülni a szamárra, elfogadni, hogy most Őt ünneplik azért, amit köztük és velük tett. Most az ember meghálálja – egymástól látva és bátorodva fel a cselekedetre – Luk. 19: 37. Elfogadja a szeretetüket és nem állt meg itt. Az alázat tovább vitte: „Amikor olyan állapotban találtatott, mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, mégpedig a keresztfának haláláig." Fil. 2: 8. Az alázat- elfogadni, amit Isten ad, megenged – egy szamarat, amire még rá is kell ülni, ami a templomig visz, egy kísérettel, akik hálájukat hangosan kiáltották, pálmaágak és felsőruhák kíséretében, pillanatnyi „kiszolgálást” ígérve. Jézus nem állt meg, nem bizonygatta tetteit, sem nem állt le prédikálni, tudta: a templomnál kell kezdeni a tisztogatást. Eléggé ünneprombolónak tűnik ami azután következik a templomnál. „Az én házam imádság házának neveztetik minden nép között, ti pedig…” Kik azok a ti? Az utcáról vele jötteknek vagy a templomban szolgáló ott sürgő-forgó embereknek szól?
Ha valaki alázatos az nem veszti el méltóságát és semmiféle károsodás nem éri. Az Úr tőlünk is azt várja, hogy alázatosak legyünk egymással, ez nem azt jelenti, hogy nem látom hibáit, gyengeségeit, bűneit, de semmi sem jogosít fel, hogy türelmetlen legyek vele, kibeszéljem, leértékeljem szolgálatát, haragudjak rá. Az alázat segít csak felismerni, hogy a testvérem különb, értékesebb, mint én. Semmi károm nincs beőle, az alázat testvéreket ad nekem.
A virágvasárnapot az elismerés vasárnapjának is nevezhetnénk. Jézus Krisztus, mint király jelölt elfogadja az elismerést, az ő kereszthalála által testvérei lettünk. Nem mindig az a jó ha a próbák és szenvedések által figyeljük meg Isten munkáját életünkben, vannak idők – lehet csak egyszer, lehet csak egy napig de lehet többször is... amikor érhetnek minket is elismerések – (hihetetlennek tűnik talán de a szeretetet, a szorgalmat, a becsületességet is értékelhetik még a mai világban is, és ha azok vagyunk…?) Hogy fogadjuk? Van-e annyi alázat bennünk, hogy a jónak, amit „csak úgy” kapunk, alázattal elfogadjuk? Jézus tele lett ajándékkal: szamár, pálmaág, felsőruha, kíséret… Azt tett, amit vártak tőle – átment rajtuk – eggyé vált az ő szegénységükkel, odaadásukkal. Ha valaki egy alkalomra leveszi a felső ruháját előttem, megosztja örömét, fájdalmát, megbízik bennem és titkait kitárja nekem, imakapcsolatot kér; vagy ha valaki felajánlja, hogy meghallgat fájdalmamban vagy örömömben, levenném-e a felső ruhám? Lennék-e valakinek az ajándéka ma? A döntés mindig a mi kezünkben van. Azt csinálom, amit a körülöttem levők, feltűnést elkerülve, minden menjen a régi, megszokott vágányon, vagy „Változzatok meg elmétek megújulásával, hogy megítélhessétek mi az Isten akarata, mi az ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Róm. 12: 1-2)
Nem Ő aláz meg, nem az Úr szedi le rólam a régit, az alázat emberibbé tesz, mert elérhetőbbé válok mások számára. Adjunk hálát az Úrnak, ha már meg volt ez a nap, de ha még nem éreztük ezt az örömöt, szabad és kell, egészséges és jó dolog imában és énekben a többi mellettünk élővel kiáltani: Hozsánna, áldott aki az Úr nevében jön. Eljön az idő amikor próbára tétetik a kimondott szó: a Nagypéntek- hol leszünk? Átéléseink után, hálánk után kételkedünk-e még Isten megváltó kegyelmében? Kívánom az Úr áldását ünnepünkre, együtt érezzük azt, hogy jó az Úr!!!

„Ti azonban legyetek erősek, ne lankadjatok el, mert tetteiteknek meglesz a jutalma.”




A szeretet időt jelent

Már a kicsik is megértik, hogy az emberek azokkal a dolgokkal töltenek időt, amelyek számukra a legfontosabbak. A te életedben melyek a legfontosabb dolgok? Szolgálat, család, munka, karrier, televízió, jó bulik? Mondják-e mindezek másoknak azt, hogy számodra más is fontos?
Isten szolgálata mindent megér. Legnagyobb jutalmunkat az Úr munkájának végzésében fogjuk találni. Fáradozásunk nem hiábavaló az Úrban, ezt tudjuk. A fél szívvel végzett munka nem hoz jutalmat, de ha egész lelkünket az Úr ügyének szolgálatába állítjuk, kivirágzik az életünk… Az Isten szolgálatáért végzett munka akkor és ott kezdődik el, amikor kilépek a szobámból, és szemben áll velem a Jézust még nem ismerő barátom, rokonom, ismerősöm… Ez a világ az, ahol engem/minket Isten használni akar. Csak azt kéri, hogy legyünk egyszerű hívők, akiknek készséges a szíve, és Ő áldássá tesz minket. Ha pedig a kicsit hűségesen elvégezzük, akkor Isten többet bíz ránk. Ha a napi gondokat félretéve odaszánjuk az időnket, akkor Ő a várakozásainkon felül megáldja azt.

eNGé




Visszhang


Első utam Ukrajnába

Március utolsó hétvégéjén a gyulai gyülekezet lelkipásztorával, Szlovák Tibor, és feleségével, Áginénivel, elindultunk a Kárpátaljai testvérekkel találkozni és együtt örülni az örülőkkel. Az utazás Beregszász felé kellemesen telt, igaz estére érkeztünk meg, fáradtan, de felfrissített minket a testvérek szeretete, ahogyan fogadtak.
Szombat délelőtt egy felekezetközi missziós ház ünnepélyes felavatásán, megnyitásán vettünk részt. Délután folytatódott az ünnepély a református templomban. Gyönyörködtem abban, hogy a felekezetek között milyen összetartás van, együtt munkálkodnak. Átéltük a testvéri szeretet áldását. Oda küld Isten áldást ahol a testvérek egyetértésben élnek.
Néhány gondolatot megemlítek az elhangzottak közül:
1.A Világteremtője nem kézzel csinált épületben lakozik. Még a missziós ház sem tudja magába foglalni. Ott lakik, ahol Őt szívesen várják

2.Nem házra, hanem a házat betöltő Isten dicsőségére van szükségünk.

133. Zsoltár. Ha a munkatársak között létrejön az egység, megtapasztaljuk az áldást. Az Úr munkája egy összefogásban nyilvánul meg.

Csikos Mihály beszámolt arról hogyan indult el a gyermekmisszió. 1972-ben jelentek meg a gyermek missziósok. Legelőször egy lelkipásztor szívében született meg, ő imádkozott és órákig sírt, könyörgött, esedezett az Úrhoz munkásokért. 1989-ben alakult meg hivatalosan ez a misszió, munka Magyarországon. Timóteusnak íja Pál : „ Amit tőlem hallottál, add át tovább……”
Egy idézetet említett meg ami lényegre törő: „100 év múlva senkit sem érdekel majd milyen házad vagy autód, és mennyi pénzed volt. De egy viszont lényeges: egy gyermek életét megváltoztatva, megváltozhat a világ.”
Néhány bizonyságtevést hallgattunk meg tizenéves fiataloktól, akik befogadták szívükbe Jézust. Örömtől sugárzó arccal,, néha könnyekkel küszködve vallották, hogy számukra a legfontosabb az Isten igéje. Nagyon jó volt látni, hogy egész fiatalon odaszánták életüket, és a környezetükben élő barátzaikért imádkoznak, hogy ők is befogadják Jézust, mert csak akkor lesznek igazán boldogok.
Az ünnepély záró gondolataként elhangzott a Máté 18:14. „…a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy elvesszen egy is e kicsinyek közül.
A vasárnapi alkalmaink nagyon érdekesek voltak, és örülök, hogy megismerkedhettem az ottani testvérekkel. Délelőtt volt lehetőségünk két gyülekezetben szolgálni. Először a Gát-i gyülekezetet látogattuk meg, ahol klb. 50-en voltak. Emlékezetes marad számomra ez az alkalom, mert itt tettem életemben először bizonyságot. Elmondtam azt hogyan tapasztalom Isten vezetését életemben.
Egy másik gyülekezet ahol már vártak minket, Benén volt. Nemrég alakult ez a kis gyülekezet, kb. 10-en voltak. A fiatal lelkipásztoruk nagyon lelkes. Szívükben ég a vágy, hogy növekedjenek és szaporodjanak, megteljen az imaházuk. Missziózni fognak és hittel néznek a jövőbe, mert a hatalmas Istenük velük van, nem hagyja magukra.
Délután a Rafajna-i gyülekezetbe érkezve tapasztaltuk a testvérek szerénységét, egyszerűségét. A sugárzó örörm az arcokon amit láthattunk mindennél többet ért, mert lelkileg gazdagok.
Nagyszerű élményekkel tértem haza, az ottani testvéreket szívembe zárva. Hadd kérjem szeretettel a testvéreket, hogy imádságaikban emlékezzenek meg a Kárpátalján élő hívő testvéreinkről, akik sok nehézséggel küszködve hirdetik az evangéliumot, hogy munkájuk eredményes legyen, gazdag, Istentől jövő áldásokban.




Békési ifjúsági konferencia

A délelőtt folyamán Lakatos Péter, debreceni lelkipásztor előadását hallgattuk figyelemmel. Az alapgondolat Isten dicsőítése Jn. 4:19-24. Elhangzott gondolatokból néhányat kiragadok:
Az igazi imádók: szellemben és igazságban imádják Istent. Nem köthető stílushoz! Törvényből nem lehet Istent dicsőíteni, ezért jött Jézus: kegyelem és igazság által. Jn. 1:17.

Szellemben imádni Istent. Az ember: test, lélek és szellem. Gal.3:3; Zsid. 4:12.. Isten kardja ketté választja a testi és a szellemi dolgokat. A gyülekezeti éneklésben arra kell törekedni, hogy mindenki jól érezze magát. De a legfontosabb, hogy az Úr Jézus érezze jól magát közöttünk. Szívből szóljon az ének. Ő bele lát még gondolatainkba, érzéseinkbe. Nem kell megjátszani magunkat előtte, Ő úgy szeret minket amint vagyunk. Ha szellemi módon dicsőítünk, akkor egyedül Jézus számít. Ő volt az aki meghalt értem! Ez a gondolat töltse el szívemet.

Igazságban imádni Istent. Fil. 3:9. Zsolt57:8-9: „Kész az én szívem…..” Az igazi dicsőítés és imádat megváltoztatja a környezetemet!
Ap. Csel. 16:22-26 Pál és Silás a börtönben. Isten ki akarja árasztani erejét életemre, csak engednem kell!
A délután folyamán Tóth Sándor, debreceni lelkipásztor tartotta az előadást. Kiemelt öt pontot:
1.Ima: megtanulni hálátadni
2. Dicséret: megtanulni Istent dicsőíteni.
3. Evangélizálás: megnyilni a gyülekezeten kívül élő emberek felé
4. Éhség: Isten igazsága, ígéje után.
5. Szentségben járni: Istent nem lehet fél szívvel követni! Nem nekem kell a világhoz térnem, ha igazán Jézus él a szívemben a környezetem fog megváltozni.




Bemerítési ünnepély Zilahon

Március 16.-án testvéreimmel bemerítési ünnepélyen vettünk részt Erdélyben. A zilahi gyülekezetben kb. 250 tagú, nagyon lelkes, megújult és szilárd hitben élő testvéreket láttam.
Nyolc fehérruhás ült az első sorban, akiknek szívében eldőlt, hogy Jézust követik. Mind a nyolc fiatal volt, életük legszebb szakaszában döntöttek, és hűséget ígértek mindhalálig Jézusnak.
Az igehírdető Kiss Juhász Vilmos volt, Kolozsvári lelkipásztor. Az ő gondolataiból szeretnék idézni néhányat ami megragadta szívemet, és meghallottam Isten üzenetét, amely Ap. Csel. 21:40-22:21-ből szólt. Bizonyságtételünknek tartalmaznia kell régi életünk: származásom, vérmérsékletem, iskolázottságom, velem született adottságokat, hobbimat. Pál szavai: „Nem akármilyen voltam. Volt célom, volt munkám. Én voltam az aki összeszedte és kiirtotta a Jézust követőket.
Pál képzett volt akarattal tele és ambícióval. De amikor megjelent Krisztus mindent kárnak és szemétnek ítélt, nem megnemtörténtnek!!!
A régi életünkről beszélni valakinek ez még mind semmi, nem sokat ér. Az új életünkről: elmondani kivel találkoztam és változás történt.

Megjelent Pálnak Krisztus nagy fényességgel - van akiknek Isten elébe áll, hirtelen történik a változás. Van aki lassan, a körülmények által szólítja fel Isten.

Pál megkérdi: Kicsoda vagy Uram? - érdekli ki az aki megszólítja, meg akarja ismerni!
„ Én vagyok a Názáreti Jézus” - Így szól a bemutatkozás. Jézus tudta hogyan mutatkozzon be, beilleszkedett abba a képbe ami Saulban volt, hiszen a Názáretit üldözte, és annak követőit. Jézus ma is beilleszkedik épp olyan formában amilyennek az embernek szüksége van.

Uram mit akarsz, hogy cselekedjem? Ez az igazi megtérés fontos lépése. Pál ráébredt arra, hogy tennivalója van, ő a szolga. Gyakorlati kersztyén életet akar élni. Jön is az útmutatás it kell tennie: „Kelj fel és menj Damaskusba.”
Nem a sors, nem a szerencse, az Úrtól van mindaz ami engem ér. Az igazán megtérő ember tudja ezt így értelmezni. Isten olyan emberek társaságába vezet ahol és akik által vezetni akar. A megtérést éas aztkövető időszakban Isten nem hagy egyedül: SOHA!!!
A megtéréskor az én akaratomat félretéve csak az Úrra nézni és Őt követni. Ez a cél!

4. Isten szolgálatba állítja Pált: keresztelkedj meg, mosd le bűneidet. Istennek nem csak mára van terve velünk, hanem a jövőben is. A keresztség megtérés nélkül Isten szempontjából hiábavaló. Ő azt akarja, hogy legyen meg a helyes sorrend!!! Mutassa be a külső, hogy belül változás történt. Bizonyságot tenni arról, hogy Isten került az első helyre, és az Ő akarata.




(Nem) Csak Gyerekeknek!


Áprilisi gyerekklub

Ötödikén, 10 órától ismét gyerekklub volt az imaházban. Több mint 20 gyerkőc vett részt ezen a húsvét előtti alkalmon! A legelső érkezők már 9 (!) órakor az imaháznál voltak. Gondolom, türelmetlenségük hozta el őket ilyen korán…J
Programunkat a szokásos KI VAN ITT-tel kezdtük, és a jelenléti plakátunkon feljegyeztük a régi és az újabb résztvevők neveit. Hiszen voltak néhányan, akik 2003-ban először jöttek el az imaházba, és most is voltak olyanok, akikkel eddig még nem találkozhattunk gyerekklubon!
Ezt imádsággal és fontos információkkal folytattuk: szülinaposokat köszöntöttünk, akik egy kis ajándékot is kaptak, és közösen énekeltük nekik Boldog születésnapot! Néhány ének következett, amit mindenki nagy lelkesedéssel fogadott, és a régebben tanult koreográfiás énekekből is elmutogattunk néhányat.
Majd jött az aznapi történet… A lelkes éneklés után azt kérdeztük a gyerekektől, mikor vettek részt legutoljára egy ünnepségen, és hogy milyen volt akkor ott a hangulat? És egyáltalán mit, kit szoktunk/szoktak ünnepelni? Innen eljutottunk oda, hogy most is következik egy nagy ünnep az életünkben, amit előtte megelőz egy másik, amit nem biztos, hogy mindenki ismer. Hogy könnyebb legyen mindenkinek megfejteni, egy szórejtvényben kaptak segítséget. Természetesen rögtön ki is találták, hogy ez az ünnep nem lesz más, mint a: virágvasárnap. Megkérdeztük őket, ki tud erről valamit. Voltak vállalkozó kedvű gyerekek, akik elég jól ismerték már a történetet, és néhány szóban el is mesélték ezt nekünk, de voltak, akik talán most hallották ezt először. Hogy mindenkinek világos legyen az események sorozata, egy helyszíni tudósításból még több információhoz juttattuk őket. Ugyanis megjelenítettük a Jeruzsálem kapujánál történteket: egy riporter és néhány megkérdezett ember segítségével, akik a Jézusra várakozó emberek közül kerültek ki. A szerepjáték nagyon jól sikerült (köszönet érte Juditnak és Ramónának), és többek között már azt is megtudtuk, hogy hogyan szereztek a tanítványok szamarat, miért lengettek az emberek pálmaágakat Jézusnak, és mit kiáltoztak… Átbeszéltük újra a történetet, és ezt követte a legizgalmasabb rész, amikor a gyerekek belehelyezkedhettek egy-egy szereplő bőrébe! Ennek nagy sikere volt, egymás után többször is el kellett játszanunk a történetet, annyian akartak a tanítványok, a nép, vagy éppen a szamár bőrébe bújni… Aranymondást is tanultunk, ami nagyon egyszerű volt, hiszen a szerepjátékban is többször elmondtuk: „Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki az Úr nevében jön!” (Mt 21: 9.)
Ezt követően kimentünk az udvarra, hogy egy kicsit nagyobb téren mozoghassunk, és néhány koreográfiás éneket tanultunk meg. (Pintér Béla legújabb gyerekdalaira) Visszatérve a terembe, mindenkit várt egy kis finomság és egy-egy szerény meglepetés.
A következő gyerekklubra még ebben a hónapban sor kerül, hiszen külön lesz húsvéti alkalmunk, április 19-én 10 órától. Ezen a napon vendégeink is lesznek, a Palánta Missziós Alapítvány neve alatt futó bábos szolgálócsoport, akik egy különleges húsvéti történettel kedveskednek majd nekünk. Emellett sok más érdekes program vár mindenkit, aki ellátogat erre az alkalomra!

Gabi




Töredékek

A legjobbat próbáltam adni,
de senkit sem érdekelt.

Tiszta akartam maradni,
mások beszennyeztek.

Segíteni akartam,
ezt nem hagyták.

Közeledni próbáltam,
ám ellöktek maguktól.

Őszinte voltam,
mások máznak gondolták.

Egy bántó szó elég volt,
és még inkább elbuktam…

Angie
 
     
 
| Kezdőoldal | Kedvencek közé powered by