- március

Gondolatok az igéről (Gajdács Mátyás)

Honnan tudhatjuk, mi a helyes és mi a rossz? (Billy Graham)

Más is ember?! Józsi bácsit, gyülekezetünk legidősebb tagját kérdeztük (Bajka Barnabás)

Visszhang

Magyarbánhegyesi szolgálat

Tallózó

Kértem...

Az igeversek segítenek! (Nagy Gabriella)

(Nem) Csak Gyerekeknek!

Gyerekklub 2003március 01-jén (Stelkovicsné Balogh Judit)

Meglepni jó…

JÁTÉK – nagyobbaknak is! (Nagy Gabriella)

Vers:

EMLÉKEZÉS - Szabó Béla testvérre

Az Úrnak keze (Bajka Dénes)

TÖREDÉKEK

Megoldás…

Gondolatok az igéről

Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik. Felemelő érzés egy magasabb rendű értelemre hallgatni, és lélek által megérteni szavait. Isten nem azért mond el dolgokat, hogy meghallgassuk mint egy szép hangú hegedűt, és azután egyszerűen tovább menjünk. Boldogok akik olvassák és megtartják. Minden beszédének gyakorlati haszna és célja van. Az ige nagy gazdagságot hoz az ember életére, feltárul, hogy ki az Isten, Jézus miért jött a földre. Az igéből tanuljuk meg, hogyan lehetünk Jézus igazi követői. Az ige segít abban, hogy megtanuljuk átélni a kegyelem, a megtérés, a bűnbánat megtapasztalását. Tanít, hogyan lehet teljesen hátrahagyni óemberünket. Rámutat, hogyan kell azt cselekedni amit az Úr kér tőlünk.
Légy éber, erősítsd meg azokat akik halófélben vannak. Ma ezeket a híreket hallottam: leégett, kirabolták, megölte, baleset érte. Csak ilyen hírek vannak? Vidd és mondd az örömhírt, és nem lesz ilyen szimpla a világ!

Gajdács Mátyás

Honnan tudhatjuk, mi a helyes és mi a rossz?

(Billiy Graham)

Honnan tudhatjuk, mi a helyes és mi a rossz? Oly sok egymással ellentétes elmélet uralkodik, hogy az ember zavarba kerül. Van egyáltalán valami szabály, amelyhez alkalmazkodhatnánk?
„Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, felismerni erről a tanításról, hogy vajon Istentől való-e, vagy én magamtól szólok” (Jn 7,17). Úgy gondolom, hogy mielőtt tudná valaki, hogy mi a helyes és mi a helytelen, először alkalmazkodnia Istenhez. Csak akkor lesz olyan helyzetben, hogy helyesen cselekedjék. J. Wilbur Chapman egyszer ezt mondta: „Életemet a következő szabály irányítja: ami csak elhomályosítaná Krisztus látásomat, vagy elvenné bibliatanulmányozási étvágyamat, vagy megnyomorítaná imaéletemet, vagy nehézzé tenné a keresztyén szolgálatot, az helytelen, és mint keresztyénnek el kell fordulnom tőle.”
Amikor azon problémázom, hogy eldöntsem, mi a helyes és mi a helytelen, mindig három próbát alkalmazok. Először is átviszem a józan ész próbáján, és megkérdezem, hogy vajon ésszerű-e? Azután átviszem az ima próbáján. Megkérdezem Istentől. Hogy vajon helyes és építő-e? Azután átviszem a Szentírás próbáján. Megfigyelem, hogy a Bibliának van-e valami mondanivalója mellette vagy ellene. Aztán még hozzátehetek egy negyediket is a lelkiismeret próbáját. De a legfontosabb, hogy kövessem Jézus ajánlatát:
„Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, felismeri erről a tanításról…” (Jn 7,17)

Más is ember?! Józsi bácsit, gyülekezetünk legidősebb tagját kérdeztük.

Mikor született, milyen volt a gyermekkora?

1920 májusában születtem, első gyermekként a családban. Édesapám római katolikus volt, édesanyám református. Katolikus iskolába jártam, ahol minden reggel zártrendbe vittek a templomba. Legelőször megtanították velünk azt, hogy Isten mindenhol van: mennyen, földön és minden helyen.
Énekórákon mikor nótákat kellett tanulnunk, én nem énekeltem, erre felfigyelt a tisztelendő nővér és megkérdezte tőlem, miért nem énekelek. Azt válaszoltam, hogy az Úr Jézus nem ilyet énekelt. De tovább faggatott és arra kért énekeljek vallásos éneket. Elénekeltem:
„Egy drága kincsem van nekem, a szép s igaz remény,
Hogy nyitva számomra a menny, örökké élek én.”
Másnap megint a világi nótát tanította és én nem énekeltem. Erre mérges lett és megpofozott. Fokozta a mérgét, mert átvezetett egy másik terembe, ahol egy igen szép szekrényből kivett egy színaranyból készült oltári szentséget. Letérdelt előtte, és ezt mondta: ez a mi Jézuskánk. Én csak bámultam mozdulatlan és azt válaszoltam, hogy ez bálvány. Az én Jézusom a menyben van, ahonnan majd eljön és megítéli a bálványimádókat. Erre megint kaptam egy nagy pofont.

Beszéljen nekünk az ifjú éveiről és arról, hogyan nősült?

Szüleim 1926-ban tértek meg és lettek baptisták. Mikor letöltöttem az iskolát, rögtön az uradalomnál kerestem munkát, hogy segítsek a családunkon, mert 8-an voltunk testvérek. Nagyon szegény világ volt a ’30-as évekbe. Istentiszteleti alkalmakra jártunk, abban az időben házaknál lett megtartva. Megismerkedtünk itt Újkígyóson az első baptista családdal. Náluk voltak az összejövetelek megrendezve. 1934 pünkösdjén vettek föl a gyülekezetbe, és Békéscsabán merítettek be. A faluba mentünk házakhoz, énekeltünk, misszióztunk. Nagyon szerettem énekelni, verset mondani, és zenélni-hegedülni-. Alakult egy vonós zenekar is.
25 éves koromban hallottam az igét: nem jó az embernek egyedül lenni. Kígyóson volt egy ünnepély és itt volt a medgyesi fiatalság. Akkor kiszemeltem magamnak egy szép lányt. Hazafele elkísértük a fiatalokat egy darabig és e szép lány megígérte a levélváltást. Egy alkalommal öcsémmel, Gyuri bácsival, elmentünk megkerestük a kunágotai lányt. Elmentünk együtt az imaházba. A lelkipásztorral megbeszéltük mikor mehetnénk el lánykérőbe. Elmondta mi a helyzet, négyen vannak, akik közül majd a lány választ.
Elég kellemetlennek éreztem magam ebben a helyzetben. A medgyesi ünnepélyen aztán érdeklődtem Lajos bácsitól, hogy : széna vagy szalma? A válasznak nagyon örültem: széna.
Kettős esküvőt tartottunk, az öcsémmel egy napon nősültünk: 1945 dec.19-én. Meghívtuk az egész falut, és misszióval egybekötött esküvőt tartottunk. Megindult a házasélet áhítattal, csendesen, sok munkával. Nyolc gyermekünk született: két lány és hat fiú.

Említsen nekünk néhány fontosabb állomást az életéből, ami felejthetetlen maradt az életében.

A csendőrségnél dolgoztam és igazodnom kellett a párthoz. A pártpolitikát úgy kellett nekem megbújni, hogy engem ne bántsanak. Később a keresztény demokrata párt propaganda titkára lettem. A zsidókat mikor telepítettük ki, én őket is embereknek néztem. Mikor megtudták, hogy én vallásos vagyok és ráadásul csendőr, azt sem tudták mit adjanak, hogy megköszönjék segítségemet. Imádkozó zsidóemberek voltak, és mondtam nekik, hogy én ismerem a zsidó himnuszt: Térj magadhoz drága Sion… Elénekeltük, mindenki sírt, még én is. 1948 pünkösdjén nyílt meg az itteni imaház. Abban az időben, vasárnaponként háromszor mentünk el az imaházba: délelőtt, délután és este.

Melyik a legkedvesebb éne Józsi bácsi számára?

Még gyerekkoromba tanultam édesanyámtól: Egy drága kincsem van nekem…
Egy másik kedves ének számomra:
Haza vágyom megpihenni én, Itt e földön úgy se nyugszom én
Este, reggel kérlek ó, Uram
Hogy Te véled együtt lakhassam.

De ha mégis kell itt küzdenem,
Segítséget kérek Istenem.
Mert csupán csak Tőled nyerhetek
Fáradt vagyok, könnyíts terhemen.

Van-e kedvelt igeverse, vagy igerésze?

Igen van, a Biblia közepe: János 3:16 „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Nekem ez a legszebb rész a Bibliába. A másik pedig : „Aki hisz énbennem örök élete van annak.” Én hiszek és meg is tapasztaltam, kaptam választ. 76 éves korom óta négy műtéten vagyok túl, de egyszer sem féltem.

Mit üzen a fiataloknak ?

Azt üzenem, hogy ismerjék meg Jézust. Ez legyen a legfontosabb, mert semmi sincs tökéletesebb ajándék, mint amit Ő tőle kaphat egy fiatal. Az időseknek pedig azt üzenem, hogy legyen olyan bizonyságuk, amely meggyőződéshez viszi az időseket és a legfontosabb legyen meggyőződéses hithez jutni. Hűnek maradni. Ne vessék el bizodalmukat. Legyen megélt a hitünk.

Visszhang

Magyarbánhegyesi szolgálat

Lassan három éve lesz annak, hogy én is tagja vagyok egy csoportnak akik rendszeresen járunk Magyarbánhegyesre, állami gondozott fiataloknak és gyerekeknek vinni a jó hírt: JÉZUS SZERET!
Örömmel tapasztaljuk, hogy nagyon várnak bennünket és a kis szívük nyitott arra, hogy befogadják az üzenetet.
Fontos, hogy tiszta ige legyen beléjük csepegtetve éppen ezért olyan fiatalokból áll ez a szolgáló csoport akik átadták életüket Jézusnak és az a vágyuk, hogy ezt másokkal is megosszák. Életünkkel példát mutatva és sok-sok szeretetet sugározva tesszük vonzóvá számukra Jézus követését.
Szeptembertől kezdve a Lélek gyümölcseiről hallhatnak tanítást a bánhegyesi fiatalok minden hónap egyik szombatján. Kéthetente keddenként pedig átismételjük, beszélgetünk erről és a bennük felmerült kérdéseket Istentől kapott bölcsességgel igyekszünk megválaszolni. Nagyon sok odafigyelést, szeretetet, türelmet igényelnek. Nem egy esetben egyszerre többen is el szeretnék mondani mi történt velük, élményeikről beszélni, és ez sokszor gondot okoz nekem. De aztán szép lassan mindenkire sor kerül.
A lányok nagyon szeretnek énekelni ifjúsági énekeket, ezért szívesen tesszük ezt minden alkalommal. Bekapcsolódnak azok is, akik még nem ismerik.
Akad olyan fiatal is közöttük, akiről úgy veszem észre, hogy nem igazán figyel a beszélgetésre, nem érdekli és ezt tudomásomra is adja. De érdekes, hogy azért ott van körülöttem és miközben mással foglalkozik (a fülét nem dugja be) hallja amiről beszélgetünk és megjegyez dolgokat.
Nagyon hálás vagyok Istennek azért, mert egy néhányan nap mint nap olvasnak Bibliát és imádkoznak. Kevesen vannak, akik úgymond „mélyebbre eveznek”, akik hittel emelik fel tekintetüket Jézusra, a biztos segítségre. Nagyon nagy szükségük van imáinkra, hogy Isten tartsa meg őket a környezetükben, ahol élnek, társaik között.
Sokszor éreztem magam gyengének és alkalmatlannak erre a szolgálatra. De mivel hívtak, én mindig igent mondtam és szívesen mentem. Ahogy közeledtünk a község felé egyre jobban kezdett dobogni a szívem, és gondolataim szüntelen azon jártak, hogy vajon miről beszéljek az érdeklődő ifjaknak. Úgy döntöttem Istentől kérek bölcsességet, és rá bízom, hogy irányítsa beszélgetésünket. Nem bántam meg!!! Jött is a segítség a megfelelő időben és éreztem, hogy nem emberi erőlködés az egész, hanem Isteni vezetés.
Több esetben éreztem, hogy nagyon kevés, amit át tudtam adni és inkább én kaptam tőlük erőt és sok-sok szeretetet. Egy igevers cseng a fülemben bíztatásként: „Tiszta és szeplőtlen kegyesség az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és az özvegyeket nyomorúságukban, és tisztán megőrizni az embernek önmagát a világtól.” Jakab 1:27.

Tallózó

Kértem...

... én Istenem azt mondta: NEM!
Kértem Istent, hogy vegye el a büszkeségemet...
de Ő azt felelte: NEM... azt mondta, hogy a büszkeségemet nem Ő veszi el, hanem nekem kell feladnom azt.

Kértem Istent, hogy fogyatékos gyermekem legyen egészséges...
azt mondta, hogy a lelke egészséges a teste csak átmenet.

Kértem Istent, hogy adjon nekem türelmet…
azt mondta, hogy a türelem a megpróbáltatás mellékterméke, nem kapni, megszerezni kell.

Kértem Istent, hogy adjon nekem boldogságot…
Azt mondta, csak áldását adhatja, a boldogság rajtam múlik.

Kértem Istent, hogy kíméljen meg a fájdalomtól…
azt mondta, hogy a szenvedés eltávolít a világ dolgaitól és közelebb visz Hozzá.

Kértem, adjon lelki fejlődést…
Azt mondta a fejlődés az én dolgom, de hajlandó megmetszeni, hogy gyümölcsöt hozzak.

Kértem, segítsen másokat szeretni úgy, ahogy ő szeret engem
erre azt felelte: látom, már kezded érteni.

Kértem erőt és isten adott nehézségeket, amelyek erőssé tesznek.

Kértem bölcsességet és Isten adott problémákat, hogy megoldjam azokat.

Kértem bátorságot és Isten adott veszélyeket, hogy legyőzzem azokat.

Kértem adjon szeretetet és adott gondterhelt embereket, hogy segítsek rajtuk.

Kértem kegyelmet és isten adott lehetőségeket.

Semmit sem kaptam, amit akartam! Megkaptam mindent, amire szükségem volt és imáim meghallgattatásra leltek.

Az igeversek segítenek!

Egyik nap Laura Petráékhoz indult játszani. Ám az úton egy pénztárcát talált. „Valaki biztosan elveszítette. Vajon kié lehet? És mit csináljak vele?” – tanakodott a kislány.
Aztán Laurának eszébe jutott egy igevers, amit nemrégen tanult a Vasárnapi Iskolában: „Legyetek egymáshoz jóságosak.” (Ef. 4: 32.) Elgondolkozott ezen és ez segített neki eldönteni, hogy mit tegyen: visszaadja a pénztárcát.
Laura meglátogatta barátnőjét, játék közben azonban csúnyán összevesztek. „Soha többé nem jövök hozzád játszani!” – kiáltotta sírva Laura. Úgy érezte, nagyon megbántottak.
Később azonban szomorú lett. Eszébe jutott az az igevers, hogy: „Minden időben szeret az igaz barát.” (Péld. 17: 17.) Ez segített neki jó döntést hozni, bocsánatot kért Petrától és kibékülve újra együtt játszottak.
„Anya, nincs mit csinálnom… Unatkozom.” - mondta Laura. „Gyere, segíts nekem a konyhában.” – válaszolta erre édesanyja. „Nem, most inkább játszani akarok!” – válaszolt gyorsan a kislány.
Egy igevers a Bibliából azonban nem hagyta nyugodni: „Munkatársak vagyunk.” (Gal. 5: 13.) Gyorsan abbahagyta a játékot, és anyukája után szaladt a konyhába.
„Hú, de szép idő van ma odakint!” – kiáltott Laura, amikor kiment az udvarra játszani. A nap melegen sütött, a szél lágyan fújdogált és minden olyan szép volt.
Biciklizés közben az jutott eszébe: „Milyen jó hálát adni az Úrnak!” (Zsolt. 92: 1.) Hamar meg is köszönte Istennek a csodálatos világot, amit teremtett.
Laura lement a parkba sétálni, amikor egy nagy kutyát pillantott meg, amelyik haragosan megugatta a gyerekeket. Ahogy a kutya feléje közeledett, szíve hevesebben kezdett dobogni.
De abban a pillanatban eszébe jutott az az igevers, amit a múlt vasárnap olyan jól megtanult. Félhangosan el is kezdte mondani: „Az Úr megőriz téged minden bajtól.” (Zsolt. 121: 7.) Ezt a néhány szót ismételve el is szállt a félelme, helyette megtelt a szíve békességgel, mert tudta, hogy Isten vele van és megőrzi őt. Neked is eszedbe szokott jutni, hogy hálát adj Istennek vagy éppen az Ő segítségét kérd valamiben? És mit tettél volna hasonló helyzetekben?

eNGé

(Nem) Csak Gyerekeknek!

Gyerekklub (2003március 01.)

„Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!” Péld. 4:23.
Ez igeverssel kezdtük meg a gyerekklubot e hónapban. Még a legkisebb gyerek is beismerte, hogy minden ember bűnös, még a kis gyerek is. A tíz parancsolat, a Biblia olvasása-tanulmányozása nélkül nem ismerheti meg Jézus Krisztus szeretetét, az üdvösséget.
A színes flanelek segítségével, amik különféle arculatú szíveket mutattak be, felismertük, hogy kiismerhetetlen az emberi szív. A kalapos, mosolygós szívről kiderült, hogy lehet: huncut, kényes, fölényes, magabiztos, ravasz. A mérges arcú szívről pedig: bosszús, nagyképű, ideges, mérges, magába zárkózott. A szomorú arcú szív az aggodalmat, a félelmet, a stresszt sugallta. A mosolygó szív: jókedvet, örömet, nemtörődömséget, álmodozást rejtett magában.
Hiába szépen kidolgozott szívek, mégis mindegyik a bűnt továbbította, sugallta, és ezt mindenki észrevette, amikor felkerült az összefirkált és mellette a hófehér, tiszta szív.
Mindenki jól érezte magát, mert beszéd közben kiderült: mindenkinek volt már ilyen átélése, amikor a szíve valamely ábrához hasonlított.
Imában kifejeztük hálánkat Jézus Krisztus szeretetéért, haláláért és feltámadásáért.
Gyerekek…sokszor nem értjük őket, pedig csupán tőlünk szokták meg a „nagymenő” beszédstílust, beszéd kifejezéseket, amik szerintünk beleférnek még az úgymond ”baptista nyelvtanunkba”. Amely arcot fölveszem nap, mint nap nem biztos, hogy ugyanúgy látszom mások szemében, mint ahogy gondolom… Kibúvót is találhatok a példaképet kereső jövendő nemzedéknek, ami lehet hihető vagy kevésbé az.
Testvérem mennyire sújt le problémád, nem biztos, hogy valakit érdekel. Külön kegyelme Istennek, ha erre valaki felfigyel, de manapság érezhető a gyülekezetekben a másikat inkább a saját imatémáimmal megterhelni, mint hogy alázattal vinni azt tovább hit által. Igaz az ige bátorít: „Egymás terhét hordozzátok” és így lehet betölteni azt, amit Isten elvár tőlünk…
„A szív teljességéből szól a száj.” Megdöbbentő mennyi ige rávezetett szinte rákényszerít arra, hogy felismerjem a feladatomban a fontossági sorrendet.
E sok gondolatmenet közt őszinte fohásszal kértem Atyámtól a bocsánatot: a meg nem gondolt beszédemre, életkivitelemre, helytelen arckifejezésemért, amikor mások mást láttak és ismertek fel bennem, mint azt, aki vagyok-lettem-. Jó tudni, hogy van hova tenni és hol hagyni.
Bátorítást kaptam a Péld.27:19-ben „Ahogy a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember.” Elég egy szemétdarab, egy könnycsepp ahhoz, hogy a víz megmozdulva ne tükrözze már az arcot…
Egy másik bátorítás Péld.31:25-26. „Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé. Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít.” Igen ezt szeretném nap, mint nap átélni az Ő jelenlétében.
Kívánom minden testvéremnek ezt a drága megtapasztalást: tudatosuljon bennünk a szív arculata és akkor nem lesz nehéz tiszta szívből szeretve mosolyogni. Segítsen erre a mi Istenünk!

Stelkovicsné Balogh Judit

Meglepni jó…

Szereted a meglepetéseket? Mit szeretsz jobban, kapni egy ajándékot, vagy adni valakinek valamit? Most ez utóbbit gyakorolhatod, ha elkészíted az alábbi ajándékot! (De kérd hozzá egy felnőtt segítségét!)

Keress egy használaton kívüli cserepet!
Festékkel fess mintázatott a cserépre!
A cserép aljába helyezz néhány kövecskét és töltsd meg földdel!
Ültess bele egy virágot, vagy valami zöld növényt!
A cserepes virágot vidd el ajándékba egy idős, vagy egy beteg hölgynek!

„Adjatok, és adatik néktek.” (Lk 6: 28.) eNGé

JÁTÉK – nagyobbaknak is!

Próbáld meg elolvasni az igeverseket!
Valami nem stimmel! Hiányoznak a magánhangzók!
Pótold a betűket, hogy megtudd, mire tanítanak ezek az igeversek!

G_nd_lj _rr_, _m_ j_! (Filippi 4: 8.)

B_zz_l _z _rb_n t_lj_s sz_v_db_l! (Péld. 3: 5.)

M_nd_n _mb_r _st_n k_pm_s_r_ l_tt t_r_mtv_. (1Móz 1: 27.)

_ v_d_m sz_v _g_zs_g_ss_ t_sz. (Péld. 17: 22.)

T_ _gy k_l_nl_g_s _s _gy cs_dl_t_s t_r_mtm_ny v_gy! (Zsolt. 139: 14.)

eNGé

Vers

EMLÉKEZÉS

Volt egy jó testvérem, a többi jó között,
Szerette az Urat szenvedések között.
Megtisztult élettel innen haza költözött,
Vágyai voltak, de Istent szolgálta mindenek fölött.

Nyomorúság kemencébe én be voltam zárva,
Egy szál virágot sem vittem a sírjára.
De nem sok idő múlva kezet fogok vele,
Nem lesz szemrehányás soha fent a mennybe.

Szabó Béla testvér, te már célba értél…
Olyan helyet kaptál, amit itt nem is véltél.
Amit kértél Tőle, te már meg is kaptad,
Nem csak ígért neked, adott is jó Urad…

Az Úrnak keze

Gondolatom a messze múltba száll
Szemlélem hatalmas Istenem
A lelkem gyakran tettére rá talál
S így hitem alapját megnyerem.

Csodáid csodálom csendesen Uram
Gyermekid életén kezed jelen
S míg évek száma a múltba elsuhan
Nem változik soha e kegyelem.

Kezedről zeng most szívem éneket
Kezed védi e gyenge életet,
Amikor jönnek komor fellegek
Szeretve felemel, hogyha csüggedek.

Az Úrnak keze kereste életem
Az Ő keze mutatta Golgotát
Levette rólam mi kínos félelem
Segít elérni lelkem otthonát.

Bajka Dénes, 1972

TÖREDÉKEK

Jöttöd megéreztem,
Életet adtál nékem.
Zajló tengeren is átviszel,
Utat mutatsz, merre menjek,
Segítesz, ha bármi ér.

Te vagy az, ki feltétel nélkül elfogadsz,
bár fáj neked: olykor mily rossz vagyok.
Te vagy az, ki törődsz is énvelem
és nem hagysz úgy, ahogy vagyok.
Te vagy, kinek szavára hallgatok,
mert tudom, a legjobbat akarod.

Megoldás…

Fekete sötétség lebeg körülöttem,
Kétségbeesés vesz körül engem.
Bűnökben élek, így nem kellek senkinek,
Szeretnék megváltozni, de félek, hogy nem lehet.
Vétkem súlya oly nagy már vállamon,
Hogy magamtól azt elviselni nem tudom.

De van egy megoldás a problémáimra,
Jézushoz jönni, letenni terheimet nála.
Ő látja gondomat, bajomat, búmat,
És minden problémára megoldást Ő nyújthat.

Angie