A hangoztatott vélemények sokfélesége valóban nagy problémát jelent. Közben meg kell tanulnunk, hogy végső soron csak Istenben bízzunk feltétel nélkül. Isten azt akarja,hogy nagykorú keresztyének legyünk, akik Igéje és Szelleme által megtanultuk, hogy magától Istentől nyerjünk bizonyosságot. Természetesen fennáll a felfuvalkodottság és a beképzeltség veszélye, ezért helyesen tesszük, ha meghallgatjuk mások véleményét is, hogy azt nyugodtan és felelősségteljesen megvizsgáljuk Isten színe előtt. Közben azonban bizonyosságra kell törekednünk – bizonyosságra, amely nem érzéseinken vagy tapasztalatainkon, hanem Isten Igéjén nyugszik. Amit Pál az ő különleges esetével kapcsolatban mondhatott, nyilván magunkra is alkalmazhatjuk: "Tudom, kinek hiszek, és meg vagyok győződve” (2Tim 1,12). Ha állandó kapcsolatunk van az Úrral az Ő Igéjében, úgy egyre inkább tőle fogunk függeni, s ilyen mértékben egyre kevésbé emberektől, úgyhogy nem fogunk emberek által terjesztett mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódni és sodródni (Ef 4,14). A kérdés természetesen az, hogy készek vagyunk-e szorgalmasan és kitartóan kutatni az Írásokat, valamint van-e bátorságunk olykor egyedül maradni.