|
Az önjelölt próféták és csodatévők, valamint követőik egyre azt hangoztatják, hogy a Gyülekezet elragadtatását közvetlenül megelőző korszakban Isten rendkívüli kegyelmi ajándékokkal készíti fel Gyülekezetét a végső harcra. De hát mi is a hívő fegyverzete? Láttuk: Isten Igéje (2Tim3, 16-17). Azután azt is mondogatják, hogy nagy ébredés küszöbén állunk. A Biblia viszont Krisztus visszajövetelét közvetlenül megelőző korszakra nézve éppen ellenkezőjét tanítja. Elszakadásról beszél (1Tim 4,1), nehéz időkről (2Tim 3,1), a szeretet meghidegüléséről és a törvényszegés elhatalmasodásáról (Mt24,12). Az a Gyülekezet, amelyet az Úr magához emel majd, nem valamilyen felébredt és megtisztított gyülekezet lesz, ahogyan a lelkesedő emberek állítják, hanem az övéit akkor emeli ki a világból, mielőtt az ellenség mindent megrontott volna, mielőtt a pokol kapui diadalmaskodnának rajtuk (Mt 16,18). Egészen a kapuig fognak jutni, és a pokol erői mélyen behatolnak a Gyülekezetbe. Ez megy végbe napjainkban a képmeditáció, a csoportdinamika, az autogén tréning, a nyelveken szólás és a sátáni eredetű jelekre és kijelentésekre való figyelés által. A 2Timóteus 3,1-ben jelzett „nehéz idők”- höz még csak egy érdekes megjegyzést: az a szó, amelye a Biblia „nehéz”-nek fordít, görögül „chapelos”, ami annyit is jelent, hogy „vad”, „veszélyes”. Ezért is hasonlítja Jézus ezt a korszakot a Máté 24, 37-ben a Nóé idejében élő, ítéletre megérett nemzedék korszakához. Az utolsó időnek ebbe a képébe beleillik az az egyre növekvő mozgalom, amely jelekről és csodákról nevezte el magát karizmatikus mozgalomnak. Tudománnyal és technológiával torkig jóllakott társadalmunk egyre élénkebben érdeklődik a titokzatos dolgok és tanok, az okkultizmus iránt… De vajon nincs-e közeli rokonság az eluralkodó miszticizmus és a kifejezetten misztikus szemléletű (élményekre, örömre, dicsőítésre, imádásra törekvő) karizmatikus mozgalom közt? Csodálhatjuk-e hát, hogy ez a mozgalom… először a liberális egyházakban fejlődött ki?... Figyelemre méltó tény, hogy a bibliahű körök, amelyek az Ige tanítását tartják mindenek felett fontosnak, ellenálltak ennek a mozgalomnak… Összefoglalva: A karizmatikus mozgalom nagyban és egészében nem más, mint az irracionális, okkult és misztikus törekvések behatolása a keresztyének életébe. Mindazok, akik ezt a mozgalmat ’ébredés’-nek tartják, nyilván józanabbul ítélkeznének, ha visszatalálnának a Biblia prófétai vonalához. Mert vajon a miszticizmus és az okkultizmus világméretű hulláma, amelyhez a karizmatikus mozgalom is tartozik, nem illik-e bele az utolsó idők jelei közé? Vajon ez az áradat nem a bűn emberének megjelenését jelzi-e? Nem az Antikrisztus eljövetelét készíti-e elő, akinek fellépése sátáni hatásra következik be, a hazugság minden hatalmával, jelével és csodájával, és a gonoszság mindenféle csalásával azok között, akik elvesznek? (2Tesz 2, 9-10). Ha mi a prófétai vonalat akarjuk követni, nem kell-e nekünk is a karizmatikus mozgalmat az ellenség eltévelyítő fegyvertárából való fegyvernek tekintenünk?
Részlet Benedikt Peters - Jelek és Csodák c. könyvből
|
|