Mózes ötödik könyve 1:35

Szűcs Sándor

Konferencia BÉKÉS 2004

1. GENERÁCIÓVÁLTÁSOK

 A Bibliában többször volt generációváltás, amikor egy régi generációnak meg kellett halnia, mert hitetlen és engedetlen volt, mert túl sok vér tapadt a kezéhez vagy túl sok bűn tapadt a lelkéhez, és Isten annak a generációnak az életében húzott egy határvonalat, amelyet nem léphettek át, csak az utánuk következők. És itt nem arról van szó, hogy senki, hiszen minden korban, a legrosszabb és leghitetlenebb időszakokban is voltak egyesek, akiken keresztül Isten nagy áldásokat tudott felfakasztani – de sommásan, egy-egy generáció hatástalan maradt, és nem tudta betölteni a rábízott küldetést, hogy a társadalmat, a világnak a rábízott részét áthassa és átformálja, és hogy Isten országát hatalmasan és dicsőségesen felépítse. Voltak olyan generációk, amelyek harcoltak és győztek Isten oldalán, és meggazdagodtak az áldásokban és a dicsőségben is, és voltak olyan generációk, amelyek nem harcoltak, csak éltek az előzőek emlékeiből – de ők maguk szegények és vesztesek maradtak.

 Többször volt ez így a Biblia történetében, most csak a leghangsúlyosabbakat fogom felidézni:

1. GENERÁCIÓVÁLTÁS MÓZES IDEJÉBEN

Az Egyiptomból kivonuló nép látta Isten hatalmas szabadítását, látta, hogy győzte le a hatalmas Egyiptomot, ennek ellenére Kánaán földjének a határáról visszafordultak. Nem mentek be az ígéret földjére, mert hitetlenek voltak. Féltek attól, amit láttak, és nem hitték el, hogy Isten, akit ugyan nem látnak, de a hatalmának megnyilvánulásait látták eddig is, győzelmet adhat nekik. Hiába hangzott el az ígéret, hogy Istenetek, az ÚR, aki előttetek jár, harcolni fog értetek éppúgy, ahogyan Egyiptomban tette veletek, szemetek láttára (5Móz 1:30), nem hittek az Úrnak, és ennek a hitetlen generációnak el kellett vesznie, mert ezt mondta nekik Isten: Senki sem látja meg ezek közül az emberek közül, ebből a gonosz nemzedékből azt a jó földet, amelyről megesküdtem atyáitoknak, hogy odaadom. De gyermekeitek, akikről azt mondtátok, hogy prédára jutnak, és fiaitok, akik ma még nem tudják, mi a jó és mi a rossz, ők bemennek majd oda, mert nekik adom azt, ők veszik birtokba. (5Móz 1:35.39)

Itt a generációváltás oka a hitetlenség volt.

2. GENERÁCIÓVÁLTÁS A BÍRÁK KORÁBAN

A Bírák 2:10 azt mondja: Az az egész nemzedék (Józsué nemzedéke, akik elfoglalták az ígéret földjét) az atyái mellé került, és más nemzedék támadt utána, amely nem ismerte az URat, sem tetteit, amelyeket Izráelért végbevitt.

Más nemzedék, vagyis MÁSIK, MÁSFAJTA, amelyik már nem olyan volt, mint az előző. Ez egy negatív irányú generációváltás volt, itt egy hitetlen nemzedék nőtt föl, amelyik azt sem tudta megőrizni, amit a hűséges elődök elfoglaltak. Ez oda vezetett, hogy Dán törzse már le se mert jönni a hegyvidékről, ahová a pogány emóriak felhajtották őket (1:34). Gondoljatok bele, az Ígéret földjén a pogányok diktálnak a birtokosoknak!

 Mi volt a második generáció bukásának az oka? Három okot hadd soroljak:

Először is a közömbösség és a langyosság, az, hogy elégedettek lettek azzal, amit az elődök kiharcoltak és elfoglaltak, és ők már nem harcoltak tovább. Másodszor a megalkuvás, a pogány népekkel való kiegyezés. Sorra békét kötnek a kánaánikkal, először nem irtják ki őket, azután már nem is dolgoztatják őket, végül pedig már össze is költöznek. Erről a folyamatról szól a Bírák könyvének első része, érdemes végigtanulmányozni. Harmadszor pedig az, hogy az egész Bírák könyvében egyetlen utalás sincs az írások tanulmányozására, azaz a nép engedelmessége már nem a Törvényben, Isten Igéjében való meggyőződésükön, hanem a hagyományokon, a tradíciókon alapult.

 Nem hallgathatom el, hogy minderről eszembe jutott a mi baptista első generációnk: Kornyáék generációja. Akik meghódították ezt az országot. Akik megalapították gyülekezeteink nagy részét. Akik kitaposták az ösvényeket a járatlan úton. Ismerjük a történeteiket – de kevés az olyan élményünk, mint az övék. Tudjuk, hogy miket tettek: Novák Antal egy év alatt 46.000 Bibliát osztott szét – mi talán még senkinek nem adtunk Bibliát. Kornya Mihány minden faluban prédikálta az evangéliumot – mi talán még a szomszédunknak se mertük elmondani. Ők elfoglalták ezt a földet – és az utánuk jövő generációknak már csak birtokba kellett volna venni, bevégezni az ő művüket. Ehelyett mit látunk ma? Már nem harcolunk, már rég összebékültünk az ellenséggel, és vannak, akik azt hirdetik, hogy csak minőségileg kell tisztulnia az egyháznak, számban úgysem fog növekedni. Úgysem hoz gyümölcsöket, úgysem fog győzni, mert a növekedés, a gyümölcstermés és a győzelem nem biblikus! Ma azt látjuk, hogy gyülekezeteink nyögnek az eltűrt, szőnyeg alá söpört, ám mindenki előtt tudott bűnöktől és erkölcstelenségektől, amik miatt néhol évtizedek óta nincs misszió. Ma ott tartunk, hogy a tradíciók nevében mellőzzük a legalapvetőbb bibliai igazságokat és parancsolatokat, és csak magyarázatokat gyártunk arra, hogy miért állunk csapzottan vesztésre.

 Ez egy elveszett generáció volt a Bírák idejében. Voltak ott is kimagasló hithősök, de a generáció elveszett. Jönnie kellet egy új generációnak. De ne felejtsétek el, ahogyan minden generáció magában hordozza a felemeltetés ígéretét, ugyanúgy a megaláztatás és a félretétel is benne van a pakliban, ha letér az Isten által rendelt útról. És nekünk nem az a dolgunk, hogy ítélgessük az előttünk lévő generációkat, ítélkezni majd az Úr fog felettük is – a mi dolgunk az, hogy mi félre ne tétessünk! Mert ha ez a generáció nem szedi össze magát, nem tér vissza a Szentíráshoz, nem tér vissza a harchoz, akkor ugyanúgy hatástalan és gyümölcstelen marad, mint az előző!

3. GENERÁCIÓVÁLTÁS A TEMPLOM FELÉPÍTÉSEKOR

Dávid szerette volna felépíteni a Templomot Isten dicsőségére, azonban Isten azt mondta neki: Azzal, hogy házat akartál építeni az én nevem tiszteletére, jót akartál. De te nem építheted föl azt a házat, hanem a fiad, aki a te véredből származik, ő építi majd föl azt a házat nevem tiszteletére. (1Kir 8:18-19)

Dávid talán a legnagyobb embere volt Istennek, mégsem építhetett Templomot! Miért? Mert túl sok vér tapadt a kezéhez.

Vannak, akik jó emberek, Isten megáldja őket – de elveszítettek valamit, ami miatt alkalmatlanná váltak arra, hogy Isten dicsőségének felépítőivé legyenek. És jönnie kell egy új generációnak, akik Templomépítőkké válnak, akiket Isten kiválaszt arra, hogy felépítsék az ő dicsőségének házát. Meggyőződésem, hogy az előző generáció, bár naggyá lehetett, nem tudta felépíteni Isten dicsőségének templomát Magyarországon – és most rajtunk van a sor. Rajtunk van a sor! De hadd mondjam gyorsan, az, hogy Békésen konferenciákat tartunk, még nem Templomépítés! Az, hogy lelkesedtek egy-két hétig, még nem Templomépítés! Az, hogy hazamentek, és azt mondjátok az elöljáróságnak, hogy ide a szószéket, mert mi vagyunk az új nemzedék – az sem lesz Templomépítés, inkább csak gyülekezetrombolás!

Tudjátok mi a Templomépítés, Isten dicsőségének felépítése? Az, hogy szomjúhozni fogjátok a Szentírást, és visszatértek a Biblia elmélyült tanulmányozásához, az, hogy megtartjátok a csendességeiteket, az, hogy elkezdtek állhatatosan közbenjárni és imádkozni, hogy minden imaórán ott lesztek és imádkoztok is, hogy megtanultok böjtölni, hogy megtanultok adakozni a zsebpénzetekből, hogy felszámoljátok a bűnöket a szívetekben és felszámoljátok a bűnös kapcsolataitokat is, hogy megtanultok harcolni, hogy mindennél fontosabb lesz számotokra az evangélium hirdetése, hogy misszionáriusokká váltok, és meghódítjátok a világnak azt a részét, ahol éltek – és hogy gyümölcsöt fogtok teremni! Na ez lesz majd a Templomépítés! Dávid félretétele azt tanítja meg minden nemzedéknek, hogy csak tiszta kezekkel lehet Isten dicsőségének hajlékot építeni! Ha bemocskoljátok a kezeteket, a szíveteket, akkor ti sem fogtok Istennek Templomot építeni, és akkor a mi generációnk is félretétetik! Értitek?!

4. GENERÁCIÓVÁLTÁS JÉZUS SZOLGÁLATA UTÁN

Még ezt a generációváltást szeretném röviden megemlíteni nektek.

 Az Úr Jézus nemegyszer kimondta azt, hogy mit gondol a saját nemzedékéről: Ó, hitetlen és elfajult nemzedék, meddig leszek még veletek, és meddig szenvedlek még titeket? (Lk 9:41) Más helyen ezt mondta: Ez a nemzedék gonosz nemzedék: jeleket követel, de nem adatik neki más jel, mint a Jónás próféta jele. (Lk 11:29) Megint másutt ezt mondta: Kihez hasonlítsam tehát e nemzedék tagjait? Kihez is hasonlók? Hasonlók azokhoz a gyermekekhez, akik a piacon ülnek, és azt kiáltják egymásnak: Furulyáztunk nektek, és nem táncoltatok, siratót énekeltünk, és nem sírtatok… és aztán beszél arról, hogy ezeknek nem volt jó Keresztelő János, nem jó az Emberfia, ezeknek senki nem jó. A Lukács 7-ben van ez megírva. Az a generáció elutasította az Isten országát és megfeszítette az Emberfiát.

 Jézus halála és feltámadása után azonban jött egy új nemzedék: a tanítványok nemzedéke, akik meghódították az evangéliummal az egész Római Birodalmat. Róluk ez van megírva a Bibliában: Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket; akik egykor nem az ő népe voltatok, most pedig Isten népe vagytok, akik számára nem volt irgalom, most pedig irgalomra találtatok. (1Péter 2:9-10)

 Erről a kiválasztott új nemzedékről és nemzetségről azt mondja az Úr Jézus: Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek kezükbe, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik, betegre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak. Majd azzal fejeződik be az evangélium, hogy azok pedig elmentek, hirdették az igét mindenütt, az Úr pedig együtt munkálkodott velük, megerősítette az igehirdetést a nyomában járó jelekkel. (Márk 16:17.20) Róluk szól az egész Apostolok Cselekedeteiről írott könyv, az elkötelezettségükről, a hitükről, a harcaikról és a győzelmeikről.

 Hadd mondjam nektek, hogy Istennek az elsőkhöz hasonló tanítványi seregre van szüksége, hogy minél több embert kiragadhasson a tűzből és felemelje az Ő dicsőségének világosságát ebben a sötét világban! És ha talál olyanokat, akiknek az elszántsága, a lelkesedése, az elkötelezettsége hasonlatos lesz az első tanítványokéhoz, akkor nekik – de csak nekik – fog ugyanolyan jeleket, áldásokat és győzelmeket adni, mint az elsőknek! Mert Isten nem változik meg, nem változtatta meg a tanítványoknak adott parancsolatát, de nem változtatta meg az engedelmességhez tartozó ígéreteit sem! Ámen? Ámen, úgy legyen! Mielőtt folytatjuk, imádkozzunk! Mondd el Istennek, hogy akarsz-e az ő győztes, templomépítő új generációjához tartozni!