Oldaltérkép | E-mail
 
 
Zenei Nap
Házi csoport
Gyülekezeti újság
2004
2003
2002
december
november
október
2009
MÁSODIK ESÉLY
2011
2012
2013
Gyorslinkek
   
Szavazás
Miért nem fontos gyülekezeteinkben a misszió?
    Nem üdvösség kérdése
    Nem értettük meg Jézus parancsát
    Még soha nem csináltuk
    Lelkileg kiskorúak vagyunk
    Magunk körül forgolódunk
 
december
   
 

Visszhang

Egy beteljesedett advent…(Pető András lelkipásztor)


Megjelent az élet…(Nagy Gabriella)


Más is ember?! Beszélgetés Oláh Gyuri bácsival (Bajka Barnabás)


Beszélgetés Révész Árpád evangélistával - Hogyan evangélizáljon az újkígyósi ifjúság?


Visszhang

Temetés (Kovács Bálint)

Idősek napja

Advent (Gajdács Ramóna)


(Nem) Csak Gyerekeknek!

Karácsonyi készülődés - Ajándékok saját kezűleg (Nagy Gabriella)


Tallózó - Bach Bibliája


Vers - Adventi Gondolat (Oláh József)




Egy beteljesedett advent… (Csel. 8:25-40.)

Vágyunk Urunkhoz… de itt kell Vele találkozni, hogy ott Nála, Vele legyünk örökre… A találkozás dátumától örömmel ment tovább a kereső, mert megtalálta Azt, Aki mindent jóvátett. Úgy jött létre a találkozás… Engedte feltörni szívéből az Isten utáni vágyat… Sem a pogány környezet, sem a távolság adta sok nehézség nem oltotta el a vágyat… Vállalt mindent… és megtett…
Nem állt meg a félúton… ha csalódott is az Isten szolgáiban… szolgálatuk által nem ismerte meg az élő Istent…
„Csendes kamrát” keresett, ahol az Írásba mélyedve kereste az Istenhez vezető utat… s ahol nem zavarta a világ zaja… hamar felismerte az Isten Bárányát, aki elveszi a bűneinket…
Kitárta szívét az Igehirdetés előtt… úgy, hogy a Komornyiknak egyetlen igemagyarázat elég volt a döntéshez… nem szégyellte megkérdezni, amit nem értett… Megértette kiről van szó, Rólam és az értem megöletett „Bárányról”…

Isten is munkálta e találkozót…
… mert Ő az égből letekint… figyeli az Istent keresőket… egyetlen lélek egyetlen vágya is ismerős és értékes előtte. Nem tűnsz el névtelenül… imáddal… engedelmesen…
Küldi az Ige hirdetőjét… egy lélekért egy prédikátort… s Igét ad Fülöp szájába, hogy Isten után vágyót Golgotához segítse… egy szépen megindult missziót hagyott ott Fülöp… új útra indította az Úr…
Megadja a kereső léleknek a döntéshez a teljességre jutáshoz a módot… Vizet rendel útjára, hogy aki teljes szívéből hisz, az megpecsételhesse hitét… követhesse Urunk példáját… hite megvallása után bemerítkezhessen…

Pető András lelkipásztor




MEGJELENT AZ ÉLET…

Karácsony táján leírhatatlanul szép lehet egy karácsonyi fénybe öltöztetett város. Csillogó kirakatok, gyönyörűen feldíszített terek, minden fenyőn pompázatos égősor, az ablakokban gyertyák, fénylő csillagok, csupa ragyogás mindenütt… Szívderítő látvány. A fehér hó pedig mindent betakar, nesztelen a lépés, esetleg a hó ropog a talpunk alatt, vagy néhol egy-egy csengettyű hallatszik. A lassan szállingózó hópelyhek meg-megvillannak a kisvároska aranyló fényeiben, minden ünnepi. Az emberek sem sietnek annyira, méltóságteljes magabiztossággal, gyönyörűen becsomagolt, színes szalagokkal átkötött ajándékokkal térnek haza. De jó karácsonykor egy ilyen szép helyen lenni! Mindenki biztosan nagyon boldog, és szeretik egymást az emberek.
Aztán megelevenednek előttem szomorú életképek is. Sokszor a vidám csillogás kínzó ürességet, fagyos hideget leplez. Boldogtalan, az élet harcaiban megsebzett emberek, minden földi jóval rendelkező, de belül az ürességtől, magánytól gyötrődő szívűek, gyűlölködés által sorvasztott lelkek, szeretet éhségében szenvedő gyermekek képe sejlik fel előttem. Meleg, hangulatosan feldíszített szobában, óriási ajándékcsomagok között, társas magányban, fényévnyi távolságokra egymástól töltik az időt, még talán a legközelebbi családtagok is. A férj nem találja az utat a feleség szívéhez, a gyermek a szülőéhez, a szülő a gyermekéhez. Pulykától és egyéb karácsonyi finomságoktól roskadozó asztalok körül csevegnek, annak ellenére, hogy már évek óta nincs igazán mondanivalójuk egymás számára…
De egykor, ott Betlehemben, karácsony estéjén, megjelent az Élet, aki a megoldás mindannyiunk problémájára, közönyére. Megszületett Jézus Krisztus, a Messiás, akit annyira várt, és akit mégsem fogadott be a világ. Az élet, ha Isten kezében van, örök. Nem duplázható, nem pótolható, mert a te életedből, az én életemből is csak egy van, és milyen jó, hogy Isten ezt így alkotta meg. Az ember - bábeli zűrzavart teremtve - másolatokat próbál létrehozni, újabban az életből is. A génsebészet elért eredményeit sokan csodáljuk, mégis biztosan tudhatjuk, hogy Isten nem szériákat állít elő, számára mindegyikünk nagyon értékes. Ő számon tartja sorsunkat, vigyáz ránk, neki fontos a mi életünk.
Neked fontos-e az Élet, akarod-e, hogy a tied legyen, vagy dacosan legyintesz a hitetlenség ködéből? És te, aki már hiszel, mennyire fontos számodra Ő? Van-e elég időd Őt keresni, vagy a békétlenséged, a pénz utáni vágyad már messzire vitt Tőle? Hogyan készülsz az ünnepre, melyen közénk jött az Élet?
Ma is találkozhatsz Vele! Ma is szabadulhatsz bűneidből! A halál már kétezer éve legyőzetett, és mi, akik várjuk Őt vissza, örömmel mondhatjuk:
„Mert megjelent az élet, mi pedig láttuk, és bizonyságot teszünk róla, és ezért hirdetjük nektek is az örök életet, amely azelőtt az Atyánál volt, most pedig megjelent nekünk.”
Legyen ez a karácsony az Élet ünnepe számodra is!

eNGé




Más is ember?! Beszélgetés Oláh Gyuri bácsival

Gyülekezetünk egyik idős testvérével beszélgettem, aki, mint mindig, most is derűs, mosolygós, jókedvű hangulatban válaszolt kérdéseimre.

1923. március 23-án születtem délután 3 órakor. Ezt mondták nekem; ott voltam, de nem emlékszem rá. 1939-ben bemerítkeztem. Szerettem nagyon az Úr Jézust fiatalon is. Édesanyám nagyon ismerte a Bibliát és engem úgy ismertek az iskolában, hogy hívő gyermek vagyok. Fiatalon sokat jártam konferenciákra biciklivel, lovas kocsival, hisz akkor még ezek voltak a közlekedési eszközeink.

Házas életének kezdete érdekesen alakult. Beszélne erről az olvasóknak.

Elég hamar nősültem, 22 éves koromban 1945. December 19-én Józsi bácsiékkel együtt. Akkor éjszaka megtizedelték a pénzt. A 100 pengő csak 10 pengőt ért. Így az ajándékba kapott pénz nem sokat ért. A perselybe is volt, aki tojást tett, mert többet ért mint a pénz. Az volt nálam a tétel, hogy eljöjjek a családi háztól, mert minden munka rám várt, sokat robotoltam. Úgy gondoltam fiatal létemre, hogy ha mindketten dolgozunk, hogy fogunk majd haladni. De arra nem gondoltam, hogy a legszegényebb lányt veszem el az országba. Nem is azért nősültem meg, mert sürgős volt. 1946 tavaszán osztották a földet. Aki a földet osztotta megígérte, hogy ad nekem 3 hold földet, ha megnősülök tavaszig, mert legényeknek nem adtak földet. Egy testvérnő adott nekünk egy padlásfeljárót, ahova egy ágyat helyeztünk és ott laktunk egy darabig. Esküvő után három nappal behívtak katonának. Gyulán, ahol az elosztó hely volt, azt mondták, ne kérezkedjen el senki, mert nem fognak haza engedni. Mégis hat fiatalt meghallgattak, köztük engem is. Hatodikként panaszoltam el helyzetemet, akkor már egyedül voltam bent a tisztekkel. Egy tiszt közülük felállt és mondja: „Emberek, ha szívetek van, ezt az embert haza kell engedni!” Haza engedtek. Így kezdődött a házas életem.

Gyuri bácsi sokszor énekkel szólítja meg az embereket. Honnan ered az énekszeretete?

Szeretek énekelni. Sok indulót és új éneket tanultam fiatal koromban, míg hazafelé gyalogoltunk a konferenciákról. Egyik kedves énekem mondja: „Bár csekély a számunk, nagy a munkatét, de ki közöttünk van, legyen mind vitéz.” De mondhatnám még: „Egy szózat csendül szerte széjjel”, „A tábor kürtje zeng”, „Testvér világíts, életed legyen”, „Ébredjetek alvó tanuk”.

Voltak életében nehéz pillanatok?

Bányában dolgoztam egy bácsival, ahol lóval húzattam a csilléket. Én engedtem ki a kocsiba a földet, ő pedig kezelte a markoló gépet. Egyszer tele lett a kocsi és elmentem a lóval. Ő engedte volna ki a kocsiba a földet, de ahogy meghúzta a kart, agyonütötte az áram. Akkor figyelmeztetést kaptam, hogy ilyen az élet. Egy másik alkalommal szintén ott voltam és a lovat mindig úgy húzattam, hogy fogtam az istrángot, vashámfát. Pont úgy alakult, hogy akkor elengedtem az istrángot, a ló pedig rálépett a sínek mellett fekvő villanyvezetékre és összerogyott. Arra gondoltam, ha én fogom az istrángot, akkor engem üt agyon az áram. Elhatároztam bemerítkezek, hogy kész legyek. Még sok eset megtörtént velem, amikor a Jó Atya mentett meg.

Minek örült különösen életében?

Örültem annak, hogy vihettem az asszonyokat ünnepélyekre lovas kocsival, mert ők nem tudtak biciklizni, így tudtam rajtuk segíteni. Naplemente előtt nem értünk haza, mint manapság. Olyan sem volt, hogy ünnepélyeken vagy temetésen itthon maradjak és ez a szokásom mindmáig megmaradt.

Idős éveiben többször volt kórházban. Milyen élményei voltak?

Amikor kórházban voltam 1989-ben , Magyar Bálint, politikus feküdt a mellettem levő ágyon. Sokat beszéltem és énekeltem neki. Reggel, mikor megébredtünk, jött a nővér és olvassa, hogy dr. Magyar Bálint bölcs és közgazdász. Mondom neki: „Bálint, én oktattam itt egész éjszaka hat elemivel és maga bölcs és közgazdász.” „Nem baj-mondja- itt egy rangon vagyunk. Mind a ketten betegek vagyunk.” Barátságos volt nagyon. Műtét előtt a nővér megkért, hogy énekeljek. Azt gondoltam, azért mondja, hogy majd éneklés közben elalszok. Nem altattak el, de műtét közben végig énekeltem. A doktor csodálkozva figyelte betegét, aki derűsen végig énekelt a műtét alatt. A nővérnek adtam egy brosúrát és amikor a zárójelentésre vártam, odafutott hozzám. Átölelt és örömmel mondta: „Elolvastam a brosúrát és én is úgy fogok énekelni, mint maga.

Mit üzen a mai fiataloknak?

Csak azt mondom, hogy szülessenek újjá, térjenek meg. Mert amíg meg nem születik a gyermek, nem növekszik. Jézus nem volt bűnös, mégis odaállt a bűnösök közé és bemerítkezett, mert: „így illik nékünk minden igazságot betölteni.” A fiataloknak azt ajánlom ne féljenek a bemerítéstől, mert addig nincs erejük. Örülök annak, amikor az ifjúság munkálkodik, dolgozik: „törjön elő ifjú erő, épüljön hazánkban egy szebb jövő.”

Mit üzen az idősebbeknek?

A középkor a legszebb kor, ott van erő. Ők nem tartoznak sem a fiatalok, sem az idősek közé. Nekik kell tartani az oszlopot. Nekünk pedig idősebbeknek nem tudni kell a Bibliát, nem azt kell tudni, hogy mi hol van megírva, hanem élni kell.

Köszönöm a beszélgetést.






Beszélgetés Révész Árpád evangélistával

Hogyan evangélizáljon az újkígyósi ifjúság?


Először az evangéliumot a lehető legkomolyabban vegye személyesen. Az Úr Jézussal való napi kapcsolatból kell kiindulni, a Szentírás ismeretéből és a Szentlélek vezetéséből és a bűn elleni kíméletlen harcból. Mert a bűnösöknek szólni arról, hogy milyen jó szabadnak lenni, akkor van hitele, ha szabad emberek beszélnek erről. A részeg ember mondhatja a részeg embernek, hogy legyünk józanok. Egyszer történt, hogy az imaház ablaka előtt két részeg ember összeütközött Szegeden és elkezdték egymást sértegetni, hogy „…te részeg disznó, miért nem tértél ki?…miért nem tértél ki te?” Végül azt mondta az egyik: „figyelj egyezzünk meg, te sem vagy részeg, én sem vagyok részeg!” Így békébe elváltak. Ez azt jelenti, hogy mind a ketten hazugságban voltak és egyik sem volt józan. Azt tudja elmondani az evangéliumot, aki maga átélte. Az evangélium azt jelenti: bűnösöknek szóló jó hír. Az ifjúsági evangélizáció nem más, mint mikor egyik koldus elmondja a másik koldusnak, hogy ő hol jutott kenyérhez. Amikor a koldus elfogadja a király kezéből az ajándékot, ez a kinyúló mozdulat, ez a gesztus, ez a hit. De az evangéliumot ahhoz, hogy valaki tovább tudja mondani tapasztalat kell. Ha komolyan gondolja az ifjúság, hogy evangélizál, akkor először is nagyon komolyan kell venni a napi áhítatot az Úrral, nagyon komolyan kell venni a konkrét imaközösségbe eggyé olvadást, egységre jutást, és kérjétek Istent, hogy vezessen. Javaslom még az Isten megtapasztalása bibliatanulmány. Ez nagyon jó kapcsolatrendezés, melynek lényege, hogy az Istennel való személyes, bensőséges közösség kialakulása létrejön és ekkor meg fogjátok tanulni, hogy Isten vezetése alapján hogy kezdjetek hozzá az evangélizáláshoz. Megtanuljátok, hogy Isten munkálkodik és megnyílik a szemetek, hogy Újkígyóson Isten hogyan dolgozik, hol dolgozik és csatlakoztok hozzá. Mert nem nektek kell ötletet adni Istennek, hogy mit csináljon. Ő tudja mit akar, csak mi nem tudjuk. Ha mi utolérjük Isten gondolatát, akkor tudunk csatlakozni az ő akaratához. Áldjon meg az Úr benneteket.




Visszhang


Temetés


Gyülekezetünk legidősebb tagját, özv. Balogh Mihálynét november 12-én temettük Dobozon, korábbi lakhelyén, aki 88 évet kapott az Úrtól. Jolánka néni a 70-es évek legelején költözött Újkígyósra, az 5 gyermeke közül a legidősebbhez, Mihály fiához. Míg egészsége engedte, rendszeres résztvevője volt az Istentiszteleteknek. Beszéd hibája miatt kevesen értettük meg szavát. Ennek ellenére ő szeretett társalogni, persze azokkal, akik megértettük beszédét. Szeretett énekelni. Sok éneket tudott, régi, írott éneket is. Kedves énekei közé tartozott a „Nem arany és nem ezüst” kezdetű ének. Ezt gyakran énekelte. Élete utolsó szakaszában, amikor meglátogattuk, kezét a magasba emelve énekelte: „hogy nevem ott álljon, csakis azt kívánom, hogy az élet könyvében nevem is ott álljon”. Amikor már nem mindig ismerte meg még gyermekeit sem, arról tudtuk meg, hogy megismert bennünket, hogy kezét magasba emelve mondta - számunkra már érthetetlenül - az éneket: „… hogy nevem ott álljon…”. Hogy a gyülekezethez tartozónak vallja magát, azzal is érzékeltette, hogy amikor már nem juthatott el az Istentiszteletekre, az adakozását tőlünk küldte el a perselybe. Balogh néni elment. Várja az élet könyvének felnyitását, melyben vágya és hite szerint az ő neve is be van írva.
Temetésén a vigasztalás igéjét Petős András testvér, a körzet lelkipásztora hirdette a I Móz.32:21-31 versek alapján, átkelés a túlsópartra áldással főgondolattal. A gyászistentiszteleten a Körösvidéki fúvószenekar, valamint a békéscsabai körzet s a környék gyülekezeteinek énekeseiből alakult alkalmi énekkar szolgált. A végtisztességre a régi szomszédok, ismerősök Dobozról, a mostani szomszédok ismerősök Újkígyósról is eljöttek, ezzel is jelezve a gyászolókkal együtt érzésüket.
A feltámadás bizonyosságában való reménységgel vettünk búcsút Balogh nénitől. Zárszavában erről énekelt az énekkar is: Feltámadt Hős óh dics NEKED!

Kovács Bálint




Idősek napja


2002. november 10-én gyülekezetünkben először került megszervezésre ez az alkalom. Nagy izgalommal várták az idős testvérek ezt a vasárnapot, hiszen ők voltak az ünnepeltek. A szolgálatokban teret kapott a gyülekezet minden korosztálya. Így tehát örömmel hallgattuk ahogy Józsi bácsi, mint a gyülekezet legidősebb tagja, bizonyságot tett arról, hogy Isten ilyen szép hosszú élettel áldotta meg. Nagyon hálás ezért, és a sok-sok megtapasztalás hitében megerősítette, közelebb vonták az Úrhoz.
A gyermekek két idősek számára is ismert énekkel tették színesebbé a délutáni alkalmat. Az ifjúság szolgálatában olyan énekek hangoztak, amelyek emlékeztették az idős testvéreket ifjú éveikre: „Krisztusért ifjak előre hát!” Sok-sok idős testvér által kedvelt éneket énekeltünk el. Majd egy jelenetre került sor, melynek címe: „BIZTOSÍTSD MAGAD!”
Kedvességünket még jobban fokozva egy kis meglepetést sikerült okozni. Ugyanis elérkezett az ajándékozás pillanata: gyönyörűen csomagolt bögrét és egy kis édességet kapott minden idős testvér.
A megemlékezés és köszöntések által arra törekedtünk, hogy az idős testvérek buzdítva legyenek a „harcra” amit érdemes végig küzdeni. Ez az ünnepi alkalom szeretetvendégséggel zárult.
Hálásak vagyunk Istennek értük! Nagyon sokat dolgoztak azon, hogy az utánuk levő generációnak könnyebb legyen. Továbbra is imában hordozzuk őket és az ének szavaival kívánok boldog öregkort:
„SZERESS ÉS SZOLGÁLJ AMÍG LEHET, KI TUDJA MEDDIG TART ÉLETED!”




Advent


Sok embert kérdeztem meg, hogy mit jelent számukra az advent, ám nagyon sokan nem tudtak rá válaszolni. Valakinek semmit, valakinek mindent. Az alábbi gondolatokat azoktól az emberektől vettem, akik megfogalmazták érzelmeiket. Olvassátok szeretettel: „Adventben az embernek felpezsdül a hite és meglátja, hogy nem mindig arra kell törekedni , hogy e világban gyűjtsünk kincseket, hanem a menny felé tartsunk.” G.Mátyás

„Nekünk egész évben advent van.” H. Zoli

„Adventkor jobban látszik, hogy kik szeretik Istent.” Z. Zsani

„Várakozást és készülődést!” P. András

„Őt várom.” K.Bálint

„Készülődés az ünnepre, hogy minél meghittebb legyen! Várakozás! Ilyenkor többet olvasok Bibliát! O.Kriszti

„A szívem teljesen felhangolja.” S.B. Jutka

„Szeretném, mire imaházunk koszorúján mind a 4 gyertya égni fog, bennem is lobogjon az első szeretet tüze.”

G. Rami




(Nem) Csak Gyerekeknek!


Karácsonyi készülődés - Ajándékok saját kezűleg


Karácsony mindenki számára a legszebb ünnep, az ünnepek ünnepe. Az évnek e pár napján mindenki megfeledkezik bújáról, bajáról, összegyűlik a nagy család. Karácsonykor megajándékozzuk azt, akit szeretünk, aki valamiért fontos a számunkra. Ki-ki vásárol, ki-ki maga készíti el a meglepetést. Innen most te is meríthetsz ötleteket a meglepetésekhez. Ha van elég türelmed, és egy kicsikét ügyes vagy, csupa csoda dolgot varázsolhatsz családodnak!

A legszebb karácsonyokon mindig esik a hó, beborítja a tájat. Amíg a szülők bent készülődnek az ünnepre, a kisebb lurkók magukba feledkezve gyúrják a havat és egymást, a friss téli levegőn. Néha hóembert is építenek. De készíthetünk olyan hóembert, amelyik a szobában sem olvad el, sőt, a hasába még cukorkát is rejthetünk!
Moss tisztára egy csavaros fedelű üveget. Összegyűrt papírgombócot vonj be vattával, ez lesz a feje. Ügyesen ragassz rá szemet, orrot, szájat és kalapot, majd rögzítsd a befőttesüveg tetejére (a fedőre). Az üveget is vond be vattával, a nyakára helyezz egy színes szalagot, sálnak. Rakj bele néhány szem szaloncukrot, és máris kész az édes-hóember-meglepetés!

Minél szebben van becsomagolva az ajándék, annál nagyobb a megajándékozott öröme. A legapróbb ajándékot is szebbé teheted saját kezűleg készített csomagolópapírral. Krumplira és festékre lesz hozzá szükséged. Vágd félbe a krumplit, és faragd mintára kedved szerint. A kidomborodó nyomásmintát kell befestened, és a papírra, amibe az ajándékot akarod becsomagolni, mintákat nyomtathatsz. Ugyanezzel a módszerrel egyedi karácsonyi üdvözlőlapokat is készíthetsz!

Az ünnepi asztal díszítéséhez is hozzájárulhatsz! Keress a kamrában néhány almát, mosd meg őket. A szár felőli részénél késsel és kanállal vájd ki annyira, hogy egy kisméretű fenyőág és egy gyertya beleférjen. A fenyőágat fel is díszítheted, vagy a gyertyára köthetsz egy masnit, ahogy neked tetszik. Az egy almából készített díszből mindenki tányérja mellé helyezz el egyet, de ha fogpiszkálóval vagy hurkapálcával egymáshoz rögzítesz három vagy négy almát, kör alakban, akkor asztalközépre való díszt kapsz.
Az asztalra készíthetsz szalvétagyűrűt is mindenkinek. Szükség lesz: kartonpapírra, papírgurigára, arany- vagy ezüstpapírra. A papírgurigából vágj le egy 2 cm-es darabot, vond be arany- vagy ezüstpapírral. Kartonpapírból vágj ki egy tetszőleges karácsonyi formát: fenyőfát, csillagot, szívet, angyalkát; annyiszor, ahányan körbeülitek majd az asztalt. (Lehet mindenkinek egyforma, vagy mindenkinek különböző szalvétagyűrűje!) Vond be ezeket is aranypapírral, rögzítsd hozzá a papírhengert, úgy hogy át tudd rajta bújtatni a szalvétát! Kedved szerint tovább díszítheted, gyöngyökkel, csillámporral…


Készíthetsz díszeket a karácsonyfára is. Ezeket már jó előbb elkészíteni, mert lehet, hogy az utolsó napokban már nem lesz hozzá kedved és időd sem. Színes papírra, szalagra és karácsonyi matricákra, képekre lesz szükség. A papírból vágj ki egyforma köröket, és vágd be őket a feléig. Illessz össze két kört, (stabilabb lesz, ha celluxszal összeragasztod), díszítsd ki a matricákkal, képekkel, vagy akár te magad is rajzolhatsz rá. A tetején lyukaszd át a díszt, fűzd át rajta a szalagot, akasztóként. Masnival is díszítheted.
Készíthetsz csillagokat is. Több egyenlő hosszúságú és szélességű csíkot vágj ki papírból. Görbítsd be a csíkokat, és a végeit ugyanazon a helyen ragaszd össze, majd illeszd egymáshoz a darabokat, csillag alakban. Ha elkészültél, nincs más dolgod, mint akasztót helyezni rá és a fára, vagy a díszíteni kívánt helyre elhelyezni.

A munkához jó szórakozást, kellemes időtöltést kívánok!

eNGé




Tallózó


Bach Bibliája

Egy amerikai lutheránus lelkészképző intézet könyvtárának mélyén megtalálták Johann Sebastian Bach háromkötetes, jegyzetekkel ellátott Bibliáját. Az 1733-ban kiadott kötetek sokat elárulnak a zeneszerző hitéről és érdeklődéséről a Szentírás iránt. „Ez a fejezet minden Istennek tetsző egyházi zene valódi alapja” - írta a komponista az 1Krónika 25 mellé, amely a Templomban énekkel, lanttal, citerával, cimbalommal folyó dicséretről szól. A hasonló témájú 2Krónika 15:12-13 mellett pedig a következő megjegyzés áll: „Az odaszentelt zenében Isten mindig jelen van kegyelmével.” A minden kétséget kizáróan Bachnak tulajdonított széljegyzeteknek azonban csak három százaléka zenei témájú. Számos jegyzet kapcsolódik a „hatalom” szóhoz, amit a tudósok annak tulajdonítanak, hogy a lipcsei kórusigazgató Bachnak gondot okozott az egyházi és a városi vezetőséggel való együttműködés. A köteteket tanulmányozó karmester szerint Bachot nem koncerttermekben, hatalmas kórusokkal kellene előadni, hanem „belsőségesebben, sokkal inkább a hit nézőpontjából átélve”.




Vers


Adventi Gondolat


Miként várod Őtet, Jézus Megmentődet?
Jelent e valamit az ADVENT tenéked?
Kegyelem, ígéret, van-e benne részed?
Lesz örökéleted? Hiszed, tudni véled?


Aki teremtette a világmindenséget
Benne megszeretett, és megtalált téged.
Azért formálódott át a történelem,
Hogy Jézus Krisztusban üdvösséged legyen.


Nála nincs változás, sőt árnyéka semmi
Az időt is éppen temiattad méri.
Egy célja van tehát, az emberi létünk
Ne hiába éljünk, mert van üdvösségünk.


Felkészülten, igen, várjuk Urunk jöttét
Nem ér meglepetés, dicsérjük szent nevét.
A nagy advent végét türelmesen várjuk
Kiálltjuk: HOZSÁNNA, áldott légy KIRÁLYUNK!


Oláh József, 1996

 
     
 
| Kezdőoldal | Kedvencek közé powered by