Oldaltérkép | E-mail
 
 
Zenei Nap
Házi csoport
Gyülekezeti újság
2004
2003
2002
december
november
október
2009
MÁSODIK ESÉLY
2011
2012
2013
Gyorslinkek
   
Szavazás
Miért nem fontos gyülekezeteinkben a misszió?
    Nem üdvösség kérdése
    Nem értettük meg Jézus parancsát
    Még soha nem csináltuk
    Lelkileg kiskorúak vagyunk
    Magunk körül forgolódunk
 
október
   
 

Visszhang

Beköszöntő (Nagy-Kasza Dániel)


Más is ember?! Beszélgetés Pető András lelkipásztorral (Bajka Barnabás)


Visszhang

Beszámoló az ifjúság szentmártonkátai szolgálata. (Bajka Edit)

Ifjúsági Zenei Nap 2002

Vélemények a Zenei Napról (Bajka Barnabás)


Tallózó


A hónap könyve (Stelkovicsné Balogh Judit)


(NEM) Csak gyerekeknek!

ÚJKÍGYÓSI GYEREKNAPOK (Nagy Gabriella)


Vers - ÚRVACSORA (Kádár Ferenc)


Aranymorzsa




Beköszöntő

Szeretettel üdvözlünk minden kedves olvasót. Egy nagyon régi terv vált valóra most, hogy közreadhatunk egy olyan kiadványt, ami rólunk és nekünk szól. Célunk: a gyülekezet tájékoztatása minden bennünket érintő eseményről. Ezen kívül havonként be fog mutatkozni valaki a gyülekezet tagjai közül az újság olvasóinak, elmondva életéből egy-egy olyan eseményt, ami rámutat a Világmindenség Királyára, aki ma is ugyanaz, mint a múltban. Reméljük, hogy ezek a bizonyságtételek hitünk erősödését és egymás megismerését fogják szolgálni. Szeretnénk ugyanakkor bemutatni egyfajta fejlődést a gyülekezet életében. Az elmúlt események hatását, a kimondott szavak értékét, a tervek és álmok megvalósulását. Az újság címe is erre utal. Hogy ez a kiadvány betöltse hivatását, nagy szükségünk van a testvérek támogatására is. Kérjük tehát, hogy mindenki vállalja a felelősséget kimondott szavaiért; pozitív hozzáállásával, építő javaslataival és közbenjáró imádságaival segítse munkánkat. Úgy látjuk egyre kevesebben nyílnak ki a közösség felé. Ennek oka talán a múltban elszenvedett sérelmek nem megfelelő ápolása. Ismerjük egymás hibáit és ezzel sajnos sokszor viszszaél(t)ünk, aminek a következménye lett az, hogy “magunkrazártuk az ajtót” és nem engedünk senkit sem a közelünkbe. Tudunk egymásról, de vajon tényleg ismerjük is a másikat? Merjünk szeretni és örülni egymásnak! A lankadt kezeket és a megroskadt térdeket erősítsük meg, de ha kell, lássuk be gyengeségeinket és fogadjuk el a megerősítést. Nyújtsunk kezet test-véreink felé, mert ez a főpróba. Az előadás élesbe megy az imaház falain kívül. TESTVÉREIM! “A jövő elkezdődött!” Amit vetünk azt fogják utánunk aratni. Álljunk talpra! Szükségünk van mindenkire, hiszen egymás hiányosságait pótoljuk. EGY CÉLÉRT KÜZDJÜNK, EGYÜTT!

N.K.D.




Más is ember?


Beszélgetés Pető András lelkipásztorral

1956-ban születtem és a Miskolci gyülekezetben nőttem föl. 1971-ben merítkeztem be, 1984-ben avattak presbiterré és 1998-ban szereztem lelkészi oklevelet. Tiszagyulaházán szolgáltam három és fél évig munka mellett, Nyírbátorban hét és fél évig és onnantól kezdve a Békéscsabai körzetben szolgálok, immár a kilencedik évet kezdem meg. Feleségemmel két gyermeket kaptunk az Úrtól. Nagyobbik fiam már döntött az Úr mellett, 9 éve lett Békéscsabán bemerítve.
Eredetileg férfiszabó szakmám van és nagyon sok szakmát tanultam mellette még pl. daruvezetést, esztergályos, termelésirányítást, jelenleg mentálhigiénikus vagyok.
Kedves énekem az Isten Fia a földre jött és megtalált a bűn között vagy a Hinni taníts, Uram. A fiatalok énekei közül sok olyan van ami közel van hozzám, csak a szövegét nem tudom, de ugyanolyan jó értékűnek tartom azokat is. Volt-e valamilyen terve, amikor elindult a lelkipásztori pályán és mennyire tudott ehhez ragaszkodni?
Egyetlen egy célom volt. Nagyon kritikus ige Ezékiel könyvéből, hogy az őrhelyemre állok és a bűnösnek azt mondom, hogy bűn az ami bűn, és az igaznak azt, hogy igaz az ami igaz. Ez volt a motiváció, ezt szeretném képviselni, azt mondani, amit az ige alapján mondani tudok. Ez alapvetően nem változott meg.

Nem kevés egy lelkipásztor, hogy az egyszázharminc tagra egyforma figyelmet fordítson úgy, hogy egyik se érezze magát figyelmen kívül?

Nagyon kevés. Az optimális gyülekezeti tag és pásztori kapcsolatot inkább 50 fő alatt tartom, azt át tudja látni, de a fölött már nem igazán. Viszont ha jó presbiteri vagy lelki munkában munkálkodó emberek vannak, akkor azt mondom, hogy a Team-munka érvényesül és át lehet látni illetve fogni a gyülekezetet. Tudniillik nem igaz az, hogy mindent a lelkipásztor tud, de az sem, hogy a gyülekezetből egy-két ember, hanem a teamben össze kell adni az ötleteket és az ötletekből a jót, amire a lélek rámutat, azt kell elfogadni és akkor jó felé fog haladni az egész, a Szentlélek vezetése alatt, aki építi a gyülekezetet.

Hogyan tudja teljesíteni a gyülekezetek elvárásait ?

Sehogy és nem is ez a cél. Izrael népének a történetéből érdemes megfigyelni azokat a momentumokat, amikor a nép határozta meg a nép vezetőinek, hogy mit kell csinálni. Asszíria és Babilon lett a vége. Nem hiszek abban, hogy a gyülekezet meg tudja mondani, hogy mit akar Isten, akkor nem lelkipásztorra van szüksége. Nem azért, mert a lelkipásztor tud mindent a legjobban. Talán azért, mert neki van a legtöbb ideje arra, hogy az igével foglakozzon és ő érti meg legjobban milyen irányban kellene menni. Az biztos, hogy a változásokat ki kell értékelni és közös látásmódra kell jutni.

Történt-e alapvető fordulat az újkígyósi gyülekezetben tevékenysége során?

Szerintem igen, hiszen néhány szolgálati terület megállt, az új pedig létezik. Szeretem hinni, hogy a lelkület nem változott. A külsőség igen, a forma igen, a módszer is, de a lelkiség, hogy az Urat akarom vele szolgálni, dicsőíteni az nem. Ezt a helyzetet elfogadhatónak találom, mivel a megkövesedett helyzetet nem lehet felmorzsolni, csak összetörni lehet. Viszont ha valami új elindul nem az összeütközést kell keresni, hanem a békességet kell megtalálni.

Miben változott amióta a körzetben szolgál?

Egyrészt el tudom fogadni, hogy nemet mondanak az emberek, másrészt nem mondom ki azonnal a véleményemet, látásomat, mint korábban. Megvárom, hogy mindenki próbáljon megérteni egy kicsit, hogy ha nem sikerül, akkor kimondom azt, amit ki kell mondani. Sokkal türelmesebb vagyok, mint előtte.

Milyen jövőt lát az Újkígyósi gyülekezet előtt?

Az Újkígyósi gyülekezetnek van jövője. Ezt a jövőt nem mi határozzuk meg. Isten meghatározta. Ha helyesen látjuk és a lehetőségeket jól használjuk ki, akkor a jövő garantált Isten oldaláról. Ha nem az evangélium marad a középpontban, akkor jelene van a gyülekezetnek. Bármilyen szolgálat létezzen, ennek a célnak kell alárendelni, hogy az emberek megismerjék Jézus Krisztust. A forma változhat, de amíg ezt a célt maga elé tűzi a gyülekezet, - lehet, hogy számban soha nem lesz nagyobb mint a mostani de a jövője az, hogy hirdesse az evangéliumot. Az természetes, hogy sokkal több időt kell fordítani az evangélium hirdetésére, mint a belső harcok, viszályoknak a leküzdésére, vagy éppen amit én egészen másképp látok a gyülekezetben a generációs problémák, amit egyszerűen félre kell tenni. Tehát nem generációs probléma van, hanem kétféle életforma és ennek a kétféle életformának valahol a közös nevezőjét kell megtalálni. Idősek nélkül nincs jó gyülekezet, de fiatalok nélkül nincs jó motorja a gyülekezetnek.

Milyen megvalósítható lehetőségeket lát a gyülekezetben?

Több gyermekprogramot kellene csinálni, több ifjúsági programot. Lehet, hogy nem nagy volumenűt kellene csinálni, hanem gyakrabban kisebbet, olyat amihez nem kell túl nagy beruházás. Azt a légkört kell megteremteni, hogy aki ide belép, jól érezze magát. Ha ezt sikerül elérni, akkor egy ilyen felüdülési házzá lehet az imaházunk.

Van-e valami a gyülekezetben, amit megváltoztatna?

Nem változtatni kell hanem szolgálni őszinte szívvel, Krisztusra figyelve. A változás mindig sebeket okoz. Ha viszont úgy élünk, ahogyan Krisztustól kaptunk kegyelmi ajándékokat, akkor megfelelően építjük egymást. Nem kell változtatni, élni kell és ezzel az élettel kell kilépni a gyülekezetből. Köszönöm szépen a beszélgetést.

Szeretettel.

Börny




Visszhang


Beszámoló az ifjúság szentmártonkátai szolgálatáról.

Szeptember 22-én hajnalban tíz fiatallal együtt indult Pető András lelkipásztorunk a szentmártonkátai hálaadó-ünnepre. Az esős idő ellenére nagyon jó hangulat volt a mi szívünkben. Ezt az örömöt és jókedvet sugároztuk már a délelőtt folyamán a gyülekezet felé, ahol szeretettel fogadták szolgálatunkat. A délutáni alkalomra, amikor a hálaadás került főhelyre nagyon sokan eljöttek különböző helyekről, felekezetekből, és megteltek a padok hálaadó szívekkel. Az ifjúság szolgálata ismét teret kapott, amiben nemcsak énekekkel, hanem versel és bizonyságtétellel magasztaltuk Isten jóságát. Jóleső érzés támadt bennünk miközben örömmel énekeltünk, hogy ezzel megvidámítottuk a gyülekezet szívét. “ Mert aki boldogít mást, boldog csak az lehet” énekszöveggel a gondolatunkba indultunk vissza a hazafelé vezető utunkon. Isten oltalmazó szeretetét, gondviselését éreztük az utazás alatt, és gazdag áldását a szolgálatokon.

Edit




Ifjúsági Zenei Nap 2002

“ Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem!”. Erre vágyó fiatalokkal telt meg a felújított Művelődési Ház. A megnyitóban Durkó Isván az MBE Ifj. Bizottságának elnöke buzdította a fiatalokat az Isten iránti vágyakozásra és szomjra. A dicsőítést a debreceni és velencei fiatalok vezették ismert és új dallamokat zengve az Úrnak. Az igét Tóth Sándor az Új remény Baptista Gyülekezet lelkipásztora hirdette az 51. Zsoltár alapján. Hangsúlyozta: cél nélkül nem lehet élni, Isten országának a mintájára kell élni, ahol a küldetés az elsődleges. Jézus nem küld előre a harcba és nem hagy egyedül, mint Úriásssal tették, Ő megy elől és hív, hogy tarts vele. Ha elkövettél egy bűnt, valld meg Isten és emberek előtt , mert nem elmondani szégyen, hanem megtenni az. Isten ismeri életed, godolataid, mégis tőled várja, hogy mondd: “tiszta szívet teremts bennem” és ő megtisztít és visszafogad. Különböző szolgáló csoportok vettek részt: békéscsabai fiatalok, békési fiatalok és harangkórus, kétegyházi fiatalok, újkígyósi gyerekek. Az 51.Zsoltár megzenésítésének meghallgatása és díjazása után Pető András lelkipásztor zárta le az alkalmat.

Börny




Vélemények a Zenei Napról

A közösségünk egy jelentős változáson megy át, ami a lelki megújulást és a formai dolgok jelentős átalakulását jelenti. Hiszem, hogy Isten elhozza azt az időt, amikor átélhetjük ugyanazt, amit a nagy baptista elődeink, hogy napról napra nőnek a gyülekezetek. A jövőben az istentiszteletek hasonlóan fognak lezajlani, mint a zenei napon. Felszabadult, örömteli a közösség és egyszerű világos a tanítás. Mivel itt egy kis ízelítőt kaptunk abból, amit a jövőben fog Isten kiteljesíteni közöttünk, ezért nagyon örülök a zenei napnak. Azért különösen hála van a szívemben, mert egy létszámában kis gyülekezet nagy feladatra vállalkozott és már kilenc éve hűségesen szolgálnak ezen a területen. Örülök a zenei napnak, az áldásoknak. Isten áldja meg gazdagon az újkígyósi gyülekezetet.

Durkó Isván, Békés


Meglepő, ugyanakkor nagyon jól eső volt az a figyelmesség, kedvesség amiben az újkígyósi szervezők a szombati érkezésünktől egész a vasárnapi hazaindulásig részesítettek bennünket. Szembetűnő volt a szállást adó családok vendég-szeretete is (köszönet a finom töltött káposztáért és a felejthetetlen "királyfi”-sütiért!). De ami ennél fontosabb: jó volt Istent zenével szolgálni. A dicséretek alatt megtapasztalhattuk Isten jelenlétét, a prédikáció pedig szólt hozzánk. Emlékezetes hétvége volt a számomra.

Riegg Gábor, Debrecen


Örülök, hogy megismerkedhettem az újkígyósi fiatalokkal. A családok vendégszeretetéért is nagyon hálás vagyok. Jó volt látni - néha el is csodálkoztam -, hogy egy ilyen kicsi gyülekezet ifjúsága milyen lelkesen, szinte minden apró részletre ügyelve tudta megszervezni ezt a zenei napot. Az előadásban is megérintett Isten, amikor arról beszélt, milyen hatalmas pusztítást végez a bűn, főleg, ha sokáig takargatják. Jézusban azonban van lehetőség teljesen megtisztulni, de akkor a takargatás helyett a bűnvallás és bűnrendezés útját kell választani. Sok áldást kaptam, és hiszem, hogy ezzel nem vagyok egyedül.

Nagy Krisztina, Debrecen


Amikor visszagondolok az elmúlt hétvége eseményeire hálás vagyok Istennek, hogy ott lehettem. Az első élmények között volt a találkozás vendéglátónkkal, akinek jó volt látni derűs, mosolygós arcát. Annak ellenére volt ilyen felszabadult, hogy házukat nem kerülte el a baj, hisz férje betegen feküdt éppen akkor, amikor ő több embert látott vendégül. Eszembe jutnak azok az elmesélt hálaadónapok, amikor a hívő testvérek összegyűltek ünnepelni Jézus Krisztust. Ezen a hétvégén is erre került sor, a környék fiataljai, középkorúi, idősei, gyerekei összegyűltek, hogy találkozzanak egymással és a Megváltóval. Öröm volt hallani a többféle stílusban megszólaló dicséretet. Remélem maradandó változások születtek a Szentlélek által megelevenített ige, énekek , bizonyságtételek nyomán többek szívében. Isten jelen volt, ezt megérezhettük, ha szívünk nyitva volt és azt hiszem mindek összegyülekezésünknek ez a lényege. Köszönöm az Úr nevében, hogy az újkígyósi testvérek évről évre felvállalják ezt a találkozót, és nem sajnálják az áldozatot. Kívánom, hogy minél nagyobb egységben tudják ezt tenni az evangélium hirdetésével együtt, így még inkább vonzva Isten drága kegyelmét, áldását. Oda küld életet és áldást az Úr, ahol az atyafiak egyetértésben élnek, szolgálnak az Úrral és Benne egymással. Az Úr Jézus pótoljon vissza gazdagon, minden szívből hozott áldozatot!

Tóth Sándor, Debrecen




Tallózó

Mégsem az evolúciós elmélet nyújt magyarázatot? Teszi fel a kérdést a Heti Válasz cikkírója. Pár hete jelent meg egy indulatos visszhangot is kiváltó könyv a Kornétás Kiadó gondozásában. Pedig A természet IQ-ja című munka központi kérdése nem új keletű dolgokkal foglalkozik. Honnan származhat a természet intelligenciája? A magyar szerzőpáros - Hornyánszki Balázs és Tasi István - szerint látszólag nincs semmi meglepő abban, hogy a hangyák hangyaként viselkednek, a madarak madarakként, és az emlősök is mind a fajukra jellemző módon cselekszenek, táplálkoznak, védekeznek és szaporodnak. De honnan tudják az állatok, hogy mikor mit és hogyan kell csinálniuk? Az 1959-ben megrendezett centenáriumi Darwin-ünnepségen az evolúció hívei még egységben léptek fel, és magabiztosan ítélték meg felfogásuk tudományos megalapozottságát. A következő szavakkal összegezték álláspontjukat: “Az első dolog, hogy megállapítsuk a darwini evolúcióelméletről: az többé már nem elmélet, hanem tény.” Az ezt következő évtizedekben egyre inkább illúzióvá vált ez a megállapítás. Az ellentmondások éles vitákhoz vezettek 1980-ban a Chicagói Természettudományi Múzeumban megrendezett kongresszuson. Négynapos heves vita után az evolucionisták egyetértettek abban, hogy “az evolúció tény”, de hogy mit is jelent ez valójában, nem részletezték. A The New York Times beszámolójából az derült ki, hogy az összegyűlt tudósok nem tudták kielégítő módon megfogalmazni az evolúció működését. A háziállatok évszázadokon, sőt évezredeken át történő tenyésztése például azt mutatja meg, hogy a fajok (kutyák, macskák, tehenek stb.) tulajdonságai bizonyos határok között módosíthatók, alapvető jellegzetességeik azonban nem változnak meg. A fajok tehát bizonyos határok között módosíthatók, de nem korlátlanul. Új szervek, szerkezeti felépítések pedig egyáltalán nem jelennek meg ilyen módon - állítják a könyv szerzői. A természet IQ-ja több mint száz példát említ evolúcióbírálatának alátámasztására. A cikk írója felteszi a kérdést: az evolúció elmélete vajon milyen magyarázatot ad némely állatok között tapasztalható együttműködésre? Augustinus álmában egy gyerekkel találkozik a tengerparton. A kisfiú éppen azon igyekszik, miképp tudná a tengert kis lapátjával a vödörbe átmerni, és amikor Augustinus megdöbbenve rákérdez a lehetetlen vállalkozásra, csak annyi választ kap: “Akkor te miért próbálsz az emberi ésszel felfoghatatlan isteni dolgokat megérteni.”

Forrás: Heti Válasz, II. évfolyam, 36. Szám




A hónap könyve

T.D. Jakes írt egy könyvet a férfiaknak... amit minden nőnek olvasnia kellene! Jakes pásztor Hagyd, hogy férfi legyen! című könyve egy felrázóan őszinte írás a férfilét titkairól. Tabuk nélkül tárgyalja a gyermekkoron át, egészen a megöregedésig, a férfit érő kikerülhető, vagy elkerülhetetlen hatásokat. Akinek szívét átjárta már a magány tőre, vagy a betegségek sorvasztó terhe, családjáért és megélhetéséért való aggodalma; aki nem akar megelégedni a közönségessel, aki várja még a Szent Szellem jelenlétének tüzes kiáradását és vágyik Isten mérlegére állni vállalva a megmérettetést, az megtalálhatja a megoldást. Ebből a könyvből megtanulható, hogy hogyan élhet a férfi méltóságteljes, istenképű életet családjában és gyülekezetében, vagy hogyan lehet élete jó példa a felnövekvő generáció előtt, feltéve ha akarja. Kívánom hogy minél többen merjenek szembe nézni a tényekkel és találjanak felmerülő kérdéseikre megfelelő választ ebben a könyvben. Tegyük boldoggá magunkkal a körülöttünk élőket!

S.B.J.




( NEM) Csak gyerekeknek!

ÚJKÍGYÓSI GYEREKNAPOK


Már tavaly elhatároztuk, hogy szervezünk a gyerekeknek egy több napból álló programsorozatot. Ez idén meg is valósulhatott. Nyár végén, utolsó lazításként a sulikezdés előtt, hirdettük és rendeztük meg ezt, az érdeklődő gyerekeknek és fiataloknak. A programok szerdán kezdődtek. Nagyon izgultunk, hogy lesz-e egyáltalán valaki a mi gyerkőceinken kívül, de voltak. Sőt, naponta egyre többen és többen jöttek. A gyerekek mozgósították barátaikat, elhívták őket, hogy ők se maradjanak ki a jóból. Minden nap állandó és változó programokon vehettek részt. Az állandó programok közé az énektanulás, a tanítás, az aranymondás tanulás tartozott, a változók közé pedig a különféle egyéb programok. Az első tanítási anyagban pedig 5 bibliai személy életét vizsgáltuk meg, akiknek az életében nagyon fontos szerepet töltött be Isten: Ádám, Ábrahám, Mózes, Dániel, Mária életét. Az 5 személyt meg is jelenítettük, majd uzsonna után sorversenyek voltak egyénileg és csapatban. Másnap azzal foglalkoztunk, hogy mely helyzetekben fordult Dávid Istenhez: például amikor félt, tőle kért erőt, vagy ha valami gondja volt, hozzá fordult, vagy egyszerűen tanácsot kért Istentől, vagy csak megköszönte, hogy segített neki. A tanítás után különböző fakultatív tevékenységek közül választhattak a gyerekek: lehetett rajzolni, festeni, fonalképet, bibliajelzőt készíteni, anyagból babákat gyártani… Közben pedig egyesével végigmentek a Láthatatlan Színházon, ami azt jelentette, hogy a vállalkozó gyerekeknek bekötöttük a szemét, majd egy zsinórt kellett követniük, és az úton megjelenítettünk számukra néhány igeverset. Ezeket például: "Hagyd az Úrra utadat…"(Zsolt. 37: 5.), "Nyisd ki a szád, és edd meg, amit adok neked. Egyél fiam mézet, mert jó..."(Péld. 24: 13, 25: 16.), "Ti vagytok a föld sója…"(Máté 5: 13.), "Moss meg engem, és fehérebb leszek, mint a hó…"(Zsolt. 51: 9.)… stb. Nagy sikere volt, és így még inkább megjegyezhettek 1-1 igeverset, hiszen ki ne emlékezne arra, hogy mézet vagy sót kóstol, vagy megmossák a kezét… Harmadnap Illéssel találkozhattak. Miközben megismerték Illés történetét, el is játszhatták, megjelenítve Illést, Akhábot, Jézabelt, a papokat és a többi szereplőt. Majd egy több állomásból összeállt akadályversenyen vettek részt, 3 csoportban. A különböző állomásokon igeverseket kellett kirakni, megkeresni, gyufát kötözni, rajzolni a másik utasítására… A végén minden csapat tortát kapott, amit azon nyomban el is fogyasztottak. A szombati nap volt a leghosszabb és egyben a legérdekesebb. Délelőtt átismételtük velük a tanultakat, sokat énekeltünk, zsetont lehetett gyűjteni a jó válaszokért és készültünk a délutánra. Délután kiosztottuk az ajándékokat, és ezután következett az evangélizáció, melyre néhány szülő is ellátogatott. A négy nap folyamán több mint ötven gyerek fordult meg az imaházban, és voltak köztük többen is olyanok, aki először tették ezt meg! Imádkozzunk értük, hogy ellátogassanak továbbra is a gyerekklubokra, majd a vasárnapi iskolába is bekapcsolódjanak! Itt szeretnénk megköszönni, a gyerekek nevében is, mindenkinek, aki valamilyen módon támogatta ezeket a programokat, a megvalósulásukat, akár a részvételével, ötleteivel, akár az anyagi segítségével, vagy egyszerűen csak az imádságával. Köszönjük! Fáradozásuk nem lesz hiábavaló. "Aki másokat felüdít, maga is felüdül!”

eNGé




Vers


ÚRVACSORA

Egy érszűkületes lábújjról -
talán,
futásról, üszkös lábszárról -
könyörgő jajgatással,
ügyes ujjrról, karról,
fél veséről, vagy szemről -
keserves kínok árán,


de a menyegzőről,
ahol föláll a Bárány,
megtöri a drága kenyeret,
fölemeli a csillagos kelyhet:
a mennyegzőről
Ne mondjatok le
Soha!


Kádár Ferenc




Aranymorzsa

“Ha ragaszkodunk a tegnap megoldásaihoz, elmulasztjuk megoldani a holnap problémáit.”



 
     
 
| Kezdőoldal | Kedvencek közé powered by