Záró gondolatok


Az ébredés előfeltétele: bűntudat, minden cselekedetem csődje és önmagam teljes halálba adása. Mikor Isten népe így szólt: én bűnöm, én nagy bűnöm! Könyörülj meg rajtam Uram, a te nyomorult szolgádon. Amikor üres tenyerünket mutatjuk az égre és azt mondjuk hogy nem hoztunk semmit. Cselekedeteink, tudásunk, ismereteink nem érnek semmit. Kísértéseim falain újra véresre zúztam magam. Húsomba bevágott a kötél és nem tudok szabadulni. Feltör szívedből, hogy : Oh én nyomorult ember, kicsoda szabadít meg engem! Akkor lenyúl a magasságból és újra felvesz téged és te a megtalálás örömében jutsz vele boldog élő közösségre. Te vagy az ébredés akadálya. Ezt szeretném úgy mondani, hogy kiállnék a templom kijáratába és mindenkinek megfognám a kezét és a szemébe néznék, amikor eltávozik és őszintén ezt mondanám: Te vagy! Közösségbe tartozó vagy oda nem tartozó: az ébredés akadálya te vagy! Prédikátorok, énekesek, férfiak, asszonyok, leányok: te vagy! Az ébredés akadálya én vagyok. Ha az én szívemet még forróbban rázná a láz, a szemeimben emésztőbben lobogna bennem a tűz, ha el merném vonni azt a néhány órát a testtől, amit pihenésre szántam. Ha annyira sem kímélném magam, amennyire kímélem, akkor jönne az ébredés. Serkenj fel, aki aluszol! Ha pedig nem, akkor ne rontsd meg Isten népét! Ha megrontod, Istennek rettenetes ítélete van számodra. Hirdetem azzal a hatalommal, amivel az én Uram Jézus Krisztus felruházott, amikor elhívott az Ő szolgálatára: rontson meg téged, ha szíved keménységével és hitetlenségével útját állod az ébredésnek. Semmi más nem biztosíthatja számodra, hogy nem leszel az ébredés akadálya, csak ha Isten irgalmas lesz hozzád és ébredést ad neked. Támadj fel a halálból és akkor felragyog neked a Krisztus, az a megfeszített, töviskoronás fő, az én szerelmes Uram, drága Megváltóm! Aki eltörölte az én bűneimet, hófehérré tett engem az ő irántam való nagy irgalmasságából és ugyanezt veled is meg akarja cselekedni.

Vissza az előző oldalra

Vissza a főoldalra