A gyülekezeti ébredés akadályai

Miért nem telik meg összejöveteli helység úgy mint régen?


1. Mindenekelőtt az alvó hívő emberek miatt, akik nem nyilvánvaló igazsággal, hanem mással kelletik magukat. Egy lelkészhez egyszer beállított egy magát hívőnek nevező atyafi s arra a kérdésre, hogy mi a célja a jövetelének, azt felelte, hogy behunyt szemmel imádkozzanak. Ez komolyan megtörtént. Ez volt igehirdetésének, bizonyságtételének célja. Egy faluban igehirdetés után jöttek hozzám gyülekezeti férfi tagok s elém álltak azzal, hogy mi erre a vallásra át akarunk térni. Nem erről van, hanem arról, hogy meg kell térni. Ezt azonban nem akarták csak áttérni. Nem a nyilvánvaló igazsággal kelleted magad, hogy bűnös vagy és bűneidre egyes-egyedül Jézus Krisztusban találsz bocsánatot. Másról kezdünk beszélni, mert magunk is alszunk. Nem azzal van telel a szívünk, hogy engem Jézus Krisztus egészem megváltott, hanem azzal, hogy pl. leszoktál a dohányzásról. Nagy dolog, ha valaki leszokott róla, de ez még nem jelenti azt, hogy keresztyén ember. Akármilyen nagy kérdések lelki élmények kerülnek szóba, a nyilvánvaló igazságról kell becsületesen szólanunk; arról, hogy abban a társaságban amelyben én vagyok, én vagyok a legbűnösebb. Mond el, hogy neked a drága jézus vérére nagy szükséged van, hogy megtartassál az üdvösségre. Mikor annyi nyomorúság után megérkezel a dicsőségbe, ott is elhangzik, hogy „Ezért vannak az Isten királyi széke előtt, mert megmosták az Ő ruháikat és megfehérítették a Bárány vérében.” (Jel 7: 14-15) azt jelenti ez, hogy szennyes ruhádat és ruhámat szüntelen meg kell mosnunk a Bárány vérében.

2. Akadályai az ébredésnek azok a hívők, akiknek élete csak beszédben áll. Nincs mögötte megváltozott élet. Csak beszélnek, csak beszélnek. Eszembe jut sok olyan hívő élet, akik jól tudnak beszélni, kegyesek az imádáságban, de sokkal többet érne ha valóban keresztyén alázattal tudnának elhordozni engem, ha nyugodtan tudnék beszélgetni velük természetes hangon és nem sértődnének meg rajta, nem kellene válogatnom a szavakat a kifejezéseket s nem kellene borsódznia a hátamnak, hogy hogyan mondjam meg nekik mondanivalómat, hogyan adjam tudtára, hogy amit csinál az helytelen. Csak imádságban, beszédben áll a keresztyénségünk és ez akadálya az ébredésnek. Útjába állnak egy csomó embernek, mert mondják, hogy olyan keresztyénségből, mint az övék, nem kérünk.

3. Akadályai az ébredésnek azok a keresztyének, akik szövetségben vannak ezzel a világgal, akiknek nem olyan drága az Úr Jézus, hogy érette mindenről lemondanának, valóságosan, nemcsak az énekszóban. Megdöbbentő az az elvilágiasodás, amely életünk minden vonalán látszik. Ne vegye törvényeskedésnek senki, de amíg azt látom, hogy valaki tornyot csinál a hajából, kétségem van afelől, hogy sok köze lenne az illetőnek Jézushoz. Majd amikor leányaink Jézusért öltöznek és válogatják meg szórakozásaikat és életük minden területén nyilvánvalóvá válik, hogy Jézusért tették vagy nem tették, akkor beszélhetünk arról, hogy lesz-e ébredés. Amíg a Szentléleknek velünk kell bíbelődnie, amíg velünk el nem készül, nem számíthatunk arra, hogy elkészül a kívülállókkal. A Jakab levelében ezt olvassuk: „Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-e, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés Istennel? Ha tehát valaki a világgal barátságot köt, ellenségévé válik Istennek.”(Jak 4:4) Mit akarunk mi lelki ébredésről beszélni, mikor fél szívünket ott hagytuk a világnak. Majd amikor a szíved másik felét is elhoztad, amit zálogba hagytál az ördögnél és úgy énekelsz és imádkozol, akkor lesz ébredés. Életednek egy darabját otthagytad bizonyítékul: visszajövök hozzád! Majd amikor a vele való jegyességed ajándékát visszaadod, beszélhetünk arról, hogy nem vagy akadálya az ébredésnek. Azt mondja isten Igéje, hogy azért van köztetek olyan sok erőtlen és beteg mert félszívük még a világé, az ördögé és azért alusznak sokan.

Tovább

Vissza