Dr. Billy Graham 1977-ben Debrecenben tett látogatása

Nem volt egyszerû eset. Billy Graham ragaszkodott ahhoz, hogy Debrecenben is látogatást tehessen. Tudott Kossuth Lajos Debrecenben elmondott trónfosztó beszédérõl, meg arról is, hogy a második világháború után Debrecenben alakult meg az ideiglenes országgyûlés. Valami sajátos ráérzés alapján hasonló jelentõséget véltek felfedezni a Billy Graham látogatása alapján alakulgató helyzetben. Nem tévedtek túl sokat. Az pedig, hogy a szent korona visszaszállítása egyre jelentõsebb hangsúlyt kapott, sajátos helyzet elé állította a magyarországi egyházi és világi szervezeteket. A világi szervezetek nem kívánták, hogy a Katolikus Egyház hangsúlyos szerepet kapjon. A Református Egyház pedig nem vállalhatta a Katolikus Egyházzal szembeni felelõsséget. Ezért elzárkózott. Nem Billy Grahamet nem vállalta, hanem azt az ellentmondásos szituációt.

Palotai Sándor felhívatott Budapestre és a következõket mondta. Lajos, ma egy ember van Magyarországon, aki Billy Grahamet el tudja vinni Debrecenbe. Az te vagy. A Bartha Tibor püspökkel köztudottan jó kapcsolatra építve. Ha nem sikerül, akkor Billy Graham nem megy Debrecenbe. Lehet, hogy tévedett, de lehet, hogy csak a kockázatot nem akarta vállalni. Ha nem sikerül, nem lesz negatív következménye rádnézve. Mindenesetre próbáld meg. Mélyrõl jövõ felfohászkodás után válaszoltam, vállalom.

Átmentem a Zsinati Irodába, hogy kihallgatást kérjek a püspök úrnál. Ahogy mentem fel a lépcsõkön, az egyik nyitva lévõ ajtón megláttam, hogy a püspök úr ott ül az íróasztalnál. A személyi titkárnõjét kerestem. Akirõl köztudott volt, hogy szigorú ellenõre a püspök úrnak. Közöltem vele a szándékomat. Õ azt mondta, hogy a püspök úr házon kívül van. Mire én megmondtam, hogy be tudok menni a szobába, ahol a püspök úr van, de az kellemetlen lenne. Mire õ úgymond, várjak. Bement a püspök úrhoz, majd hamarosan visszajött. Azt kérte, hogy menjek vissza a Baptista Központba és várjak. Mire odaértem már várt az üzenet, hogy mehetek vissza. Az Iroda akkori vezetõje fogadott. A következõket közölte velem. A Püspök úr szabad kezet ad a debreceni látogatás megszervezésére. A debreceni püspökségen nyolc ember áll rendelkezésre. Kezdjük meg a dolgot. Haza utaztam és elkezdtük. Abszolút biztos segítség volt Zsíros József esperes úr, Tankó István Nagy Templom-i lelkész, Kürti László a Kollégium akkori fõigazgatója és az egész megbízott csoport. A Baptista Egyház részérõl pedig összekötõ volt Dr. Almási Mihály a Szabad Egyházak egyik titkára.

A hölgyet, aki a látogatását hivatott volt megakadályozni, másnap reggel holtan találták a bõrfotelben. Megrendítõ csoda történt. Nem Billy Graham csinálta, de vele kapcsolatban történt. A hírt akkor elfojtottuk. Ez história. Az egyházak annyira óvatosak voltak, hogy a meghívókat csak a látogatás napján kézbesítettük. Lehetõséget biztosítva arra, hogy negatív fejlemények esetén hivatkozhassanak rá, hogy tények elé lettek állítva. Nem bánták meg. Többen kifogásolták, hogy az alkalom nem a Nagy Templomba lett szervezve. Nem a Református Egyházon múlott. A világi hatósági szervekkel közösen állapítottuk meg, hogy a Nagy Templom nem alkalmas hely. Ismerve a terepet. A tömeg nem férne be a templomba. A várhatóan nagy tömeg órákra elzárná a forgalmat. Ezt nem lehetett megengedni. Igy jött létre a kompromisszum, hogy engedélyt adnak hangszórók felszerelésére az imaház elõtti téren. Ebbõl majdnem botrány lett.

Egész szervezés alatt éreztem egy sajátos kettõséget Palotai Sándorban. Ami egyébként rá mindig jellemzõ volt. Valahogy így: ha sikerül az alkalom, az az õ érdeme. Ha botrány lenne, át tudja hárítani a felelõsséget. Mind a két cél érdekében megtette amit tehetett. Hasztalan közöltük, hogy a rendõrség a négyes-számú útvonalat biztosítja Budapest, Hajdúszoboszló, Hortobágy vonalon. Mert azért ilyen is volt. Õ a hármas-számú útvonalat erõszakolta ki. Noha tudta, hogy ezen a vonalon általános felújítási munkálatok folynak. Billy Grahamet beszuszakolták egy kisméretû személykocsiba. Háromórás késéssel érkeztek meg Hortobágyra. A kezdés elõtt fél órával érkeztek Debrecenbe.
Én a rendõrségtõl engedélyt kértem és kaptam, hogy a hangszórókat akkor kapcsoljam be, amikor én azt jónak látom. Egy órával a kezdés elõtt bekapcsoltuk. Az énekkar énekelt és zsoltárokat olvashattak fel a Bibliából.
Amikor Billy Graham és csoportja megérkeztek, Palotai Sándor hallva a hangszórókat felháborodva azt kérdezte, miféle wirtschaft megyen itt. Én azt válaszoltam, hogy ez elõkészület az evangélizálásra. Azonnal kapcsoljátok ki a hangszórókat ordította. Figyelmen kívül hagytam. Odament a megyei egyházügyi titkárhoz és felháborodva mondta, hogy Oláh nem hallgat rám. A titkár úr igy felelt. Tessék hagyni, Oláh úr tudja mit csinál. Élesen reklamált a rendezõknél, azok rám hárították a felelõsséget. Nem nyugodott bele. Igehirdetés közben odaállt elém a szószékhez és fogai között sziszegte: Kapcsold ki! Én vissza, ülj le! Kapcsold ki! Ülj le! Ezt a jelenetet örökíti meg a mellékelt fénykép.


Billy Graham evangélizáció, Baptista Imaház, Debrecen, 1977.


Palotai Sándor (áll) ki akarja kapcsoltatni a hangszórókat. Közben még az is történt, hogy megérkezés után a sofõr elment tankolni, véletlenül magával vitte Billy Graham irattáskáját a bibliával együtt. Billy Graham Debrecenben kölcsönkért bibliából prédikált. Prédikáció közben a sofõr visszaérkezett, feltûnõ módon felnyújtotta a táskát a szószékre. Billy Graham udvariasan megköszönte és azt mondta félreteszi, mert még azt gondolnák némelyek, hogy papír nélkül nem tud prédikálni.
Tudott.
Az volt az érzésünk, hogy még a falak is megszentelõdtek. Az utána következõ egy éven belül háromszor volt bemerítés Debrecenben.


A hortobágyi epizód


Az volt a szokás, hogy miután a csikósok a ménest megfuttatták, minden illusztris vendégnek felajánlották, hogy felülhet az egyik lóra. Addig nem fordult elõ, hogy bárki is vállalta volna a megtisztelõ ajánlatot. Billy Graham volt az elsõ. Õ mindig is vállalta, hogy eredetileg farmer fiú.

Hétfõn, amikor kimentem, hogy a fogadással járó számlát kifizessem - ugyanis Billy Graham nagy gondot fordított arra, hogy a számlát a meghívó egyenlítse ki -, õk azután a felmerült költséget megtérítették. Ezen a bizonyos hétfõn hangzott el az a jeles mondás, hogy Billy Graham szent ember. Mert az a ló melyre felültették igen vad természetû ló volt. Idegen ember közel sem mehetett hozzá. Izgatottan várták, hogy mikor rúg, harap, esetleg elrohan és ledobja lovasát. Ez a ló meg sem mozdult, megérezte, hogy szent ember ül rajta.

Ezt az epizódot 1989-ben Hamilton Ontarióban mondta el Dr. Haraszti Sándor Billy Grahamnek, az ott tartott evangélizáció alkalmával. Mire Billy Graham azt válaszolta: "Legalább egy ló már tudja." Jót derültünk rajta.

Oláh Lajos