4. A hit elnyeri, amit kér. Ennek az asszonynak a hite legelőször is dicséretet kapott. Jézus azt mondta róla: „Ó, asszony, nagy a te hited!” Nem mindent hallott ő, amit Jézusról megjövendöltek, se nem úgy született és nevelkedett, hogy sok kilátása lehetett volna, hogy valamikor hívő lesz és mégis elsőrangú hívő lett belőle. Csodálatos, de a kegyelem szívesen tesz csodákat. Az asszony még egyszer sem látta az Urat. Nem úgy volt ő, mint azok, akik hónapokon keresztül vele jártak. Csak egyetlenegyszer látta és rögtön megkapta ezt a nagy hitet. Talán az asszony még csodát sem látott sohasem. Hite csak azon alapult, hogy hallotta hazájában beszélni, hogy a zsidók Messiása megérkezett. Hitte, hogy a názáreti férfiú a Messiás és Őreá hagyatkozott. Ó, testvéreim! Mi olyan előnyben vagyunk, annyi alkalmunk van Krisztus egész életét megismerni és az evangélium tanait úgy, ahogy azok az újszövetségben kijelentettek, megérteni, éveken át megfigyeléseket és tapasztalatokat gyűjthetünk: a mi hitünknek sokkal, de sokkal erősebbnek kellene lennie. Szégyelljük magunkat emiatt a szegény asszony miatt, amidőn látjuk, hogy ez a rendelkezésére álló csekély segédeszközök ellenére ilyen erős hitre tett szert, hogy Jézust ilyen szavakra fakasztotta: „Ó, asszony, nagy a te hited!”

Hite azonban még többet is elért. Jézus megdicsérte a módot is, amelyet alkalmazott, mert Márknál így szól: „E beszédedért eredj el; az ördög kiment a te leányodból.” Mintha a szavakat is megakarta volna dicsérni, akárcsak a hitet, amely azokat sugallta. Annyira örült a bölcs, okos, alázatos és mégis bátor eljárási módon, hogy tulajdon szavait ellene szegezte, hogy felkiáltott: „E beszédedért kiment az ördög a te leányodból.” Az Úr, aki megdicsérte a hitet, utána megdicsőítette a gyümölcsöket, a hit tetteit is. A fa megszenteli a gyümölcsöt. Egy embernek sem fogadja el Isten a műveit, mielőtt magát az embert nem fogadta el, az asszonyt azonban hite fogadtatta el s ezért örvendett Jézus eme hitének gyümölcsei felett is.

Az asszony elérte kérésének teljesítését is. „Az ördög kiment a te leányodból” s ez azonnal meg is történt. Az asszony hazament, leánya az ágyon feküdt és pihent, amit eddig, míg az ördögtől megszállott volt, nem tehetett. Midőn Urunk az asszony szíve óhajtását teljesítette, ezt nagyjelentőségű módon tette. Azt mondta: „Legyen neked a te akaratod szerint!” Se feltétel, se megszorítás. Nem tudom, szólt-e az Úr így valaha egy emberhez, mint ehhez az asszonyhoz? Legyen a te akaratod szerint! Úgy tűnik, mintha a dicsősség ura az asszony hitének győzelmes fegyvereit látva, kényszerülve lett volna, hogy megadja magát. Adja az Úr nektek is, nekem is, hogy küzdelmeinkben hasonlóan győzhessünk a hit által. Nem is tudjuk elképzelni, hogy mekkora zsákmányra teszünk szert, ha az Úr azt fogja mondani: „Legyen úgy, ahogy ti akarjátok!”

Befejezésül: az asszony példa a körülállók számára, mindazok számára, akik azt vélik, hogy ők a remény kerítésén kívül állnak; mindazok számára, akik még nem tanulták meg az Isten házába való menést, akiket egész életükben senki sem kérdezett meg talán, hogy van-e vallásuk? Ez a szegény asszony szidónbeli volt, abból a nemzettségből származott, mely évszázadok óta pusztulásra volt ítélve, Kánaán elátkozott magjából és mégis naggyá lett Isten országában, mert hitt. Semmi alapja, hogy azok, akik jelenleg az egyházon kívül állnak, nem válhatnának központtá és nem lehetnének fénylő, világító szövétnekekké. Ó, ti, szegény kitaszítottak, akik még távol vagytok, bátorodjatok fel, nyissátok meg szíveteket a vigasztalásnak, jöjjetek Jézus Krisztushoz és bízzátok magatokat az ő kezére!

Ez az asszony továbbá példa azok számára is, akik azt vélik, hogy boldogság utáni törekvésük visszautasításban részesült. Imádkoztatok és meghallgatást nem találtatok? Kerestétek az Urat és most boldogtalanabbak vagytok, mint azelőtt? Meg akartok javulni és változni és azt gondoltátok, hogy megpróbáljátok Isten erejével és nem sikerült? Bízzatok csak abban, akinek a vére még mindig erős, akinek ígérete még mindig igaz, akinek karja nincs megrövidülve, hogy ne tudna segíteni! Kússzál a kereszthez, bűnös! Ha inog a föld alattad, kapaszkodj bele erősen (a keresztbe); ha viharok tombolnak, ha hömpölyög az áradat, ha azt gondolod, hogy Isten maga áll veled szemben: öleld csak át forrón a keresztet! Itt van a reményed. Így nem pusztulhatsz el sohasem.

Példa még azoknak is, akik másokért imádkoznak. Az asszony nem magáért könyörgött, hanem másért. Ó, ha egy bűnös embertársatokért imádkoztok, ne tegyétek ezt hidegen és lanyhán; imádkozzatok, mint saját lelketekért, tulajdon életetekért. Isten maga kéri ezt az embertől, aki egy társának ügyét szívéből elé terjeszti, aki azt sajátjává teszi és könnyek között meghallgatásért esedezik.

Végül gondoljatok arra, hogy ez a hatalmas asszony, ez a nagyszerű asszony példája minden anyának is, mert ő leánykájáért könyörgött. Az anyai szeretet a leggyengébbet is erőssé, a legfélénkebbet pedig bátorrá teszi. Milyen hatalmas az anyai szeretet még az állatoknál is! Még maga a szegény kis veresbegy is, mely akkor is összerezzen, ha csak egy lépést hall, ülve marad a fészkében, ha valaki közeledik, mert félti a veszélytől kicsinyeit. A gyermek iránt való szeretet képes hőssé avatni az anyát. Azért, ha Istenhez könyörögtök, tegyétek úgy: ahogy anyai szeretetetek súgja, míg az Úr hozzátok is így nem szól: „Ó, asszony, nagy a te hited; az ördög kiment a te leányodból: legyen neked a te akaratod szerint!” Szülők, bátorodjatok fel ezáltal imádságra. Ébresszen fel erre bennetek Isten az Úr Jézusnak kedvéért!

Ámen!