VII.

40. kérdés: Honnan tudjuk, hogy Isten engedelmességet követel az embertôl?

5Móz 10,4 Õ pedig fölírta a táblákra az elõzõ íráshoz hasonlóan a tíz igét, amelyet el is mondott nektek az ÚR a hegyen a tûz közepébõl, amikor ott volt a gyülekezet. És átadta nekem azokat az ÚR.

Mt 19,17 Õ így válaszolt neki: Miért kérdezel engem a jóról? Csak egy van, aki jó. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat.

Válasz: Isten törvényt szabott az embernek, mint a Tízparancsolatban összefoglalt erkölcsi törvények is, hogy aszerint éljen.

41. kérdés: Mi a Tízparancsolat lényege?

Mt 22,37 Jézus így válaszolt: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl és teljes elmédbõl. Ez az elsõ és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.

Válasz: A Tízparancsolat elõbb Isten, majd embertársaink szeretetére nevel bennünket.

42. kérdés: Hogyan szól az elsõ parancsolat?

Válasz: Ne legyen más istened rajtam kívül! (2Móz 20,3)

43. kérdés: Mi az elsô parancsolat jelentôsége?

1Krón 28,9 Te pedig, fiam, Salamon, ismerd meg atyád Istenét, és szolgálj neki teljes szívvel és készséges lélekkel, mert megvizsgál az ÚR minden szívet, és megismer minden gondolatot és szándékot. Ha keresed, megtalálhatod. De ha elhagyod õt, akkor félreállít téged végleg.

5Móz 26,17 Te ma azt kívánod az ÚRtól, hogy õ a te Istened legyen, mert te az õ útjain jársz, megtartod rendelkezéseit, parancsolatait és döntéseit, és hallgatsz a szavára.

Mt 4,10 Ekkor így szólt hozzá Jézus: Távozz tõlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!

Válasz: Az el sô parancsolat istenismeretre tanít bennünket; hogy elismerjük az egyetlen Élô, Igaz Istent, és mint Istenünket szolgáljuk és magasztaljuk Õt.

44. kérdés: Hogyan szól a második parancsolat?

Válasz: Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az ÚR, a te Istened, féltõn szeretõ Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bûnéért a fiakat is harmad- és negyedízig, ha gyûlölnek engem. De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat. (2Móz 20,4-6)

45. kérdés: Mi a második parancsolat jelentôsége?

5Móz 32,46 Szívleljétek meg mindazokat az igéket, amelyekkel ma intelek benneteket: fiaitoknak pedig parancsoljátok meg, hogy tartsák meg, és teljesítsék ennek a törvénynek minden igéjét!

Mt 28,20 ...Tanítva õket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.

5Móz 12,31 Ne tégy úgy az ÚRral, a te Isteneddel, mert azok csupa olyan dolgot tettek isteneik tiszteletére, ami az ÚR elõtt utálatos, és amit gyûlöl. Még fiaikat és leányaikat is elégették isteneiknek.

Válasz: A második parancsolat Isten tiszteletének tisztaságára tanít bennünket, ahogyan Õ azt elénk tárja Igéjében.

46. kérdés Mit tilt a második parancsolat?

5Móz 4,15 Nagyon vigyázzatok azért magatokra! Mivel nem láttatok semmiféle alakot, amikor az ÚR beszélt hozzátok a Hóreben a tûz közepébõl, azért ne fajuljatok el, ne készítsetek magatoknak istenszobrot, és semmiféle bálványszobrot férfi vagy nõ formájára...

Kol 2,18 Ne vegye el tõletek a versenydíjat az, aki alázatoskodásban és angyalok iránti tiszteletben tetszeleg, látomásaival foglalkozik, saját bölcsességétõl ok nélkül felfuvalkodik.

Válasz: A második parancsolat az Istenrõl való gondolat, beszéd és az Õ imádásának minden olyan módját tiltja, ami nem az Õ Igéjében kijelentettek, hanem elképzelésünk szerinti.

VIII.

47. kérdés: Hogyan szól a harmadik parancsolat?

Válasz: Ne mondd ki hiába Istenednek, az ÚRnak a nevét, mert nem hagyja az ÚR büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki a nevét! (2Móz 20,7)

48. kérdés: Mit követel tôlünk Isten a harmadik parancsolatban?

Zsolt. 29.2 Magasztaljátok az ÚR dicsõ nevét, boruljatok le az ÚR elõtt szent öltözetben!

Jel. 15.3-4 (És) énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét: Nagyok és csodálatosak a te mûveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya: ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsõítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent: mert a népek eljönnek mind, és leborulnak elõtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid.

Préd. 5.1 Ne beszélj elhamarkodottan, ne hirtelenkedd el az Isten elõtt kimondott szavadat, mert Isten a mennyben van, te pedig a földön, ezért kevés beszédû légy!

Zsolt. 138.2 Leborulok szent templomodban, és magasztalom nevedet hûséges szeretetedért, mert mindennél magasztosabbá tetted nevedet és beszédedet.

Jób. 36.24 Inkább arra gondolj, hogy magasztald tetteit, amelyekrõl énekelnek az emberek!

5Móz. 28.58f Ha nem tartod meg és nem teljesíted ennek a törvénynek minden igéjét, amelyek meg vannak írva ebben a könyvben, és ha nem féled Istenednek, az ÚRnak dicsõséges és félelmes nevét, akkor az ÚR csodálatos csapásokat küld rád és utódaidra; nagy és tartós csapásokat, rosszindulatú és tartós betegségeket.

Válasz: A harmadik parancsolatban azt követeli Isten tôlünk, hogy az Õ Nevének, Személyének, rendeléseinek, Szavának és munkájának a szentségét tanúsítsák megnyilvánulásaink.

49. kérdés: Hogyan szól a negyedik parancsolat?

Válasz: Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az ÚRnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az ÚR az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az ÚR a nyugalom napját. (2Móz 20:8-11)

50. kérdés: Mit követel tôlünk Isten a negyedik parancsolatban?

3Móz. 19.30 Tartsátok meg szombatjaimat, tiszteljétek szent helyemet! Én vagyok az ÚR!

5Móz. 5.12 Tartsd meg a nyugalom napját, és szenteld meg azt, ahogyan megparancsolta neked Istened, az ÚR.

Válasz: A negyedik parancsolatban azt követeli Isten tôlünk, hogy az Ige tanítása szerint használjuk életidônket, és a hét napjai közül is szenteljünk egy teljes napot Õnéki.

51. kérdés: Hogyan szenteljünk egy teljes napot az Úrnak?

3Móz. 23.3 Hat napon át végezhetitek munkátokat, de a hetedik napon teljes nyugalom legyen szent összegyülekezéssel. Semmi munkát ne végezzetek; az ÚRtól rendelt pihenõnap legyen az mindenütt, ahol laktok.

Zsolt. 92.1-2 Zsoltár-ének szombatnapra. Milyen jó hálát adni az ÚRnak, és zengeni neved dicséretét, ó Felséges...

Ézs. 58.13-14 Ha nem jársz kedvteléseid után a nyugalom napján, az én szent napomon, ha a nyugalom napját gyönyörûségesnek hívod, az ÚR szent napját dicsõségesnek, és azzal dicsõíted, hogy abbahagyod munkáidat, nem keresed kedvteléseidet, és nem tárgyalsz ügyeidrõl. akkor gyönyörködni fogsz az ÚRban, én pedig a föld magaslatain foglak hordozni, és táplállak õsödnek, Jákóbnak örökségében. Az ÚR maga mondja ezt.

Mt. 12.11-12 Õ pedig ezt mondta nekik: Ki az az ember közületek, akinek ha egy juha van, és az verembe esik szombaton, nem ragadja meg, és nem húzza ki? Az ember pedig mennyivel többet ér a juhnál! Szabad tehát jót tenni szombaton!

52. kérdés: Hogyan szól az ötödik parancsolat?

Válasz: Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked!(1Móz 20,12)

53. kérdés: Mit követel tôlünk Isten az ötödik parancsolatban?

Ef. 5.21 Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében.

Ef. 6.1 Gyermekek! Engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert ez a helyes.

Ef. 6.5 Szolgák! Félelemmel és rettegéssel engedelmeskedjetek földi uraitoknak, olyan tiszta szívvel, mint a Krisztusnak.

Róm. 13.1 Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentõl, ami hatalom pedig van, az az Istentõl rendeltetett.

Ef. 6.9 Ti pedig, urak, ugyanígy bánjatok velük, hagyjátok a fenyegetést, mivel tudjátok, hogy, él a mennyekben az Úr, aki nekik is, nektek is Uratok, és aki nem személyválogató.

Róm. 12.10 (A) testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelõzõk!

Válasz: Az ötödik parancsolatban azt követeli Isten tôlünk, hogy adjuk meg a kijáró tiszteletet egymásnak, lelkiismeretesen eleget téve a helyzetünkbôl adódó elvárásoknak.

54. kérdés Hogyan értsük az ötödik parancsolathoz fûzött ígéretet?

Ef. 6.2-3 Tiszteld apádat és anyádat: ez az elsõ parancsolat, amelyhez ígéret fûzõdik, mégpedig ez: hogy jó dolgod legyen, és hosszú életû légy a földön.

Válasz: Akkor ad hosszú és gazdag életet Isten, ha az az Õ dicsôségét és a mi javunkat szolgálja.

IX.

55. kérdés: Hogyan szól a hatodik parancsolat?

Válasz: Ne ölj! (2Móz 20,13)

56. kérdés: Mit tilt a hatodik parancsolat?

ApCsel 16.28 Pál azonban hangosan rákiáltott: Ne tégy kárt magadban, mert valamennyien itt vagyunk!

1Móz 9.6 Aki ember vérét ontja, annak vérét ember ontja. Mert Isten a maga képmására alkotta az embert.

Péld 24.11-12 Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek, és ne fordulj el azoktól, akiket a vesztõhelyre hurcolnak! Ha azt mondanád, hogy errõl nem tudunk, az, aki a szíveket vizsgálja, beléd lát, és aki lelkedet õrzi, ismer; õ megfizet az embernek cselekedete szerint.

Válasz: A hatodik parancsolatban az emberi élet kioltását tiltja Isten, legyen az magunké, vagy másoké.

57. kérdés: Hogyan szól a hetedik parancsolat?

Válasz: Ne paráználkodj! (2Móz 20:14)

58. kérdés: Mit tilt a hetedik parancsolat?

Mt 5.28 Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében.

2Tim 2.22 Az ifjúkori kívánságot pedig kerüld! Törekedj viszont az igazságra, a hitre, a szeretetre, a békességre azokkal együtt, akik tiszta szívbõl hívják segítségül az Urat.

Ef 5.3 Ellenben paráznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerészkedés még szóba se kerüljön közöttetek, ahogyan ez szentekhez méltó!

Válasz: A hetedik parancsolatban a tisztátalan gondolkozást és cselekedeteket tiltja Isten.

59. kérdés: Hogyan szól a nyolcadik parancsolat?

Válasz: Ne lopj! (2Móz 20:15)

60. kérdés: Mit tilt a nyolcadik parancsolat?

1Tim 5.8 Ha pedig valaki övéirõl és fõként háza népérõl nem gondoskodik, az megtagadja a hitet, és rosszabb a hitetlennél.

Péld 28.19 Aki mûveli a földjét, annak elég kenyér jut, de aki hiábavalóságokat hajhász, annak szegénység jut.

Péld 21.6 A hazug nyelvvel szerzett kincs tovaszálló pára és halálos csapda.

Ef 4.28 Aki lopni szokott, többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szûkölködõknek.

Válasz: A nyolcadik parancsolatban Isten hozzátartozóink bárminémû megrövidítését, illetve mások tulajdonának elsajátítását tiltja.

61. kérdés: Hogyan szól a kilencedik parancsolat?

Válasz: Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen! (2Móz 20:16)

62. kérdés Mit követel Isten a kilencedik parancsolatban?

Zak 8.16 Ezeket tegyétek: Mondjatok igazat egymásnak! Hozzatok igaz és békét szerzõ ítéletet kapuitokban!

1Pt 3.16 Ezt pedig szelíden és tisztelettudóan, jó lelkiismerettel tegyétek, hogy amivel rágalmaznak titeket, abban megszégyenüljenek azok, akik gyalázzák a ti Krisztusban való jó magatartásotokat.

ApCsel 25.10 Pál azonban így válaszolt: A császár ítélõszéke elõtt állok, itt kell ítélkezni felettem. A zsidók ellen nem vétettem semmit, amint magad is jól tudod.

3Jn 1:12 Demetriosz mellett bizonyságot tesz mindenki, maga az igazság is, de mi is bizonyságot teszünk, és tudod, hogy a mi bizonyságtételünk igaz.

Péld 14.5 Az igaz tanú nem hazudik, de a hamis tanú hazugságot beszél.

Péld 14.25 Életeket ment meg az igaz tanú, de aki hazugságot beszél, az csaló.

Válasz: A kilencedik parancsolatban azt követeli Isten, hogy az igazság jellemezze beszédünket, ügyeljünk magunk és mások jó hírnevére, és ha tanúskodnunk kell, különösen is vigyázzunk, nehogy miattunk essen csorba az igazságon.

63. kérdés: Hogyan szól a tizedik parancsolat?

Válasz: Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé! (2Móz 20:17)

64. kérdés: Mit tilt a tizedik parancsolat?

1Kor 10.10 De ne is zúgolódjatok, mint ahogyan közülük némelyek zúgolódtak, és elveszítette õket a pusztító angyal.

Gal 5.26 Ne legyünk becsvágyók, egymást ingerlõk, egymásra irigykedõk.

Kol 3.5-6 Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás, mert ezek miatt haragszik Isten.

Válasz: A tizedik parancsolatban az elégedetlenkedést, az irigykedést, a háládatlanságból fakadó kívánságokat tiltja Isten.

X.

Spurgeon kátéja természetesen az õ baptista hitvallását tükrözi. A bibliai utalásoknál a magyar protestáns fordítást idézem, de a válaszok bibliai hitvallásunkat és gyakorlatunkat követik. Bemerítés szavunkat a hitvalló jelzõvel egészítettem ki, és ezt meg kell indokolnom. Spurgeon írásaiból és igehirdetéseibõl kitûnik, hogy nem csak az arminiánusok tanítását tartotta az evangéliumtól idegennek, de azon hittestvéreiét is, akik az un. baptismal regeneration tévtan követõi voltak (Mi, magyar baptisták még nem adtunk nevet ennek az Ige-idegen hiedelemnek, pedig közöttünk sem ismeretlen.). A bemerítkezés a bemerítkező cselekményes hitvallása az újjászületésérõl úgy, ahogyan azt a Megváltó ránk hagyta, az apostolok tanították és hitelõdeink is gyakorolták. Az üdvösséget nem a bemerítkezésben nyerjük, és így nem lehet annak feltétele sem. Jézus Krisztus az üdvadó. A megváltás örömeit megízlelõ hívõ szívesen engedelmeskedik az Úr Jézusnak, és vallja meg Õt úgy a bemerítésben, ahogyan azt Õ elvárja. Maradjon fontos hát a víz mennyisége és a teljes alámerülés, de ne tévhitbõl, és ne a hitvallás rovására!

Az is kitûnik majd a következő kérdéseknél, hogy a baptista Spurgeon a Kálvinról elnevezett teológiai rendszerben értelmezte a hit igazságait. Történelmileg a baptisták kálvinisták voltak, csak történelmi okokból nem beszéltek róla. Az idõ múlásával ezt majdhogy elfelejtettük Kárunkra van ez, ideje lenne beszélni róla. Addig is, beszéljen a káté!

65. kérdés: Képes-e az ember arra, hogy tökéletesen megtartsa Isten törvényét?

Préd. 7.20 Bizony nincs olyan igaz ember a földön, aki csak jót cselekedne, és nem vétkezne.

1Móz. 8.21 Amikor az ÚR megérezte a kedves illatot, ezt mondta magában az ÚR: Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt, bár gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva, és nem irtok ki többé minden élõt, ahogyan most cselekedtem.

Jak. 3.8 (A) nyelvet azonban az emberek közül senki sem tudja megszelídíteni, fékezhetetlenül gonosz az, telve halálos méreggel.

Jak. 3.2 Mert sokat vétkezünk mindnyájan: de ha valaki beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember, meg tudja fékezni az egész testét.

Válasz: Nincsen olyan ember, aki tökéletesen engedelmeskedni tudna Isten törvényének. Mindnyájan naponta követünk el törvénytelenséget gondolatban, beszédünkben és tetteinkben.

66. kérdés: Van-e különbség a bûnök között súlyosságuk tekintetében?

Jn. 19.11 Jézus így válaszolt: `Semmi hatalmad nem volna rajtam, ha felülrõl nem adatott volna neked: ezért annak, aki engem átadott neked, nagyobb a bûne.

1Jn. 5.16 Ha valaki látja, hogy a testvére nem halálos bûnt követ el, könyörögjön érte, és életet fog adni annak, aki nem halálos bûnt követ el. Van halálos bûn: nem az ilyen esetre mondom, hogy könyörögjön.

Válasz: Bizonyos bûnök nyilvánvaló okokból súlyosabbak és utálatosabbak Isten és az emberek elõtt.

67. kérdés: Mi a bûn következménye?

Ef. 5.6 Senki meg ne tévesszen titeket üres beszédével, hiszen éppen ezekért sújtja Isten haragja az engedetlenség fiait.

Zsolt. 11.5-6 Az ÚR megvizsgálja az igazat és a bûnöst, szívbõl gyûlöli azt, aki az erõszakot szereti. Hullasson a bûnösökre kénköves, tüzes parazsat, perzselõ szél legyen osztályrészük!

Válasz: Minden bûn Isten haragját és ítéletét vonja maga után már ebben az életben és az eljövendõben.

68. kérdés: Hogyan menekülhetünk meg Isten haragja és ítélete elõl?

Jn. 3.16 Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

ApCsel. 2.21 Aki azonban segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.

Válasz: Egyedül az Úr Jézus Krisztusba vetett hit által, vérében bízva és az õ megigazító kegyelmét fogadva menekülhetünk meg Isten haragja és ítélete elõl. Ennek a hitnek mindig velejárója az õszinte bûnbánat, és mindig következménye a szent élet.

69. kérdés: Mi a Jézus Krisztusba vetett hit?

Zsid. 10.39 De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.

Jn. 1.12 Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az õ nevében.

Fil. 3.9 Hogy kitûnjék rólam õáltala: nincsen saját igazságom a törvény alapján, hanem a Krisztusba vetett hit által van igazságom Istentõl a hit alapján.

Ézs. 33.22 Mert az ÚR a mi bíránk, az ÚR a törvényadónk, az ÚR a királyunk, õ segít meg bennünket.

Válasz: A Jézus Krisztusba vetett hit kegyelmi ajándék arra, hogy megragadjuk az üdvösséget, melyet csak õ ad B úgy, ahogy azt az evangélium elénk tárja.

70. kérdés: Mi a megtérés?

ApCsel. 11.18 Amikor mindezt hallották, megnyugodtak, dicsõítették Istent, és így szóltak: =Akkor tehát a pogányoknak is megadta Isten a megtérést az életre.

ApCsel. 2.37 Amikor ezt hallották, mintha szíven találták volna õket, ezt kérdezték Pétertõl és a többi apostoltól: =Mit tegyünk, atyámfiai, férfiak?

Jóel. 2.13 Szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat, úgy térjetek meg Istenetekhez, az ÚRhoz! Mert kegyelmes és irgalmas õ, türelme hosszú, szeretete nagy, és megbánja, még ha veszedelmet hoz is.

Jer. 31.18-19 Jól hallom Efraim kesergését: Megvertél, mint egy tanulatlan borjút, és én elszenvedtem a verést. Téríts meg engem, hogy megtérjek, mert te vagy, URam, az én Istenem! Mikor elfordultam tõled, megbántam azt, belátva bûnömet a mellemet vertem, szégyenkeztem, pironkodtam, mert viselnem kellett ifjúságom gyalázatát.

Válasz: A megtérés kegyelmi ajándékát fogadó bûnös saját bûnállapotát és Isten Krisztusban megnyilvánuló irgalmát felismerve, bûneit õszintén bánva és gyûlölve Istenhez menekül azzal a szent elhatározással, hogy azután Neki engedelmeskedik.

71. kérdés: Milyen módon közli velünk a Szentlélek a megváltás áldásait?

ApCs 2.41-42 Akik pedig hittek a beszédének, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzájuk. Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.

Jak. 1.18 Az õ akarata szült minket az igazság igéje által, hogy mintegy elsõ zsengéje legyünk teremtményeinek.

Válasz: Krisztusban kínált megváltásunk áldásait nyilvánosan és rendszeresen közli velünk a Szentlélek az Igében, melyet befogadva a lelkek életet nyernek; közli velünk továbbá a hitvalló bemerítésben, az úrvacsorában, az imádkozásban és az elcsendesedésben, hogy szent hitünkben megerõsödjünk.

XI.

A bibliai idézetekben dõlt betûvel kiemelt szavak baptista hitvallásunkat tükrözik, de ami ennél is fontosabb, az eredeti szöveget követik. A bemerítés módja az õskeresztyén gyülekezetben nem meghintés vagy leöntés volt, hanem a test víz alá merítése. Kérdezheti valaki, hogy ha egyébként sem magában az aktusban nyerjük az áldás ( 74. kérdés), akkor miért ilyen nagy hangsúlyt fektetni a külsõségekre? Tovább kérdezve keressünk választ erre a gyakran felvetett kérdésre! Ha már a bemerítkezéssel kapcsolatos külsõségekben sem igyekszünk az Úr tanítását és elõdeink gyakorlatát követni, hogyan is remélhetjük, hogy a lényegi kérdésben hûek maradunk Isten akaratához? Ezért tehát, a hitvalló, hívõ bemerítkezés tanítása és gyakorlása az újszövetségi gyülekezet egyik fontos jellemvonása.

Válasz: A Szentlélek hasznossá teszi az olvasott, de különösen is a hirdetett Igét, hogy bûnfelismerésre jusson a bûnös és megtérjen, majd hogy a szent életben és üdvbizonyosságában megerõsödve, hit által megnyerje a teljes üdvösséget.

Vége